Oroszország akkor is kemény, amikor éppen puha. Ennek felismerése eminens nemzeti érdek. A Kreml ugyanis sok energiát fordít információs, ideológiai háborújára, amelyben a puha hatalom eszközeivel igyekszik ellenfeleit (értsd: a szabadságpárti politikai rendszereket) meggyengíteni.
A puha hatalom építésének eszközei nem a rakéták, a tankok és a harci repülők, hanem a propaganda, a kulturális befolyás és a pénzügyi támogatás. Ezek segítségével terjeszthető az ideológia, amely hanyatlásként tálalja, hogy a polgárok élhetnek szabadságjogaikkal, szabadon fogalmazhatnak meg véleményt. Facebook-oldalak, pártok, egyesületek és lakiteleki népfőiskolák támogatásával elérhető, hogy az olvasók, diákok, értelmiségiek Oroszország-képét kevésbé zavarja meg a valóság. Az, amit a magyarországi pártok is igyekeznek figyelmen kívül hagyni. Ezért alakulhatott ki itthon az a különleges helyzet, hogy a legnagyobb pártok közül a Fidesz és a Jobbik egyaránt Vlagyimir Putyin híveként mutatkozik meg. A kormánypárt gigaberuházásba kezd Moszkvával (lásd paksi atomprojekt), Vona Gáborék pártjában pedig olyan EP-képviselő tevékenykedik, akit egyenesen Oroszország javára való kémkedéssel gyanúsítanak (lásd Kovács Béla).
Ez a közeg igen kedvező az oroszoknak ahhoz, hogy szép képet alakítsanak ki magukról idehaza. Ha még erre egyáltalán szükségük van, hiszen a Global Attitudes Survey című kutatás eredménye szerint hazánk egyike a két európai országnak, ahol a polgárok jobban bíznak Vlagyimir Putyinban, mint Angela Merkelben. Ez az eredmény azután jött ki, hogy Putyin nekiment a szomszédos Ukrajnának, amelyben magyar kisebbség is él, és egyszerűen leszedett belőle egy darabot.
