Konrád György arról híres Magyarországon, hogy nem szereti Orbán Viktort. Máshol csomó egyébről is nevezetes (regények, az identitásról, az urbanitásról szóló esszék, ilyesmi), de ez mind nem fontos, a lényeg az, hogy szereti-e éppen a miniszterelnököt, vagy, mint rendesen, utálja. Ha véletlenül pont szereti, az, mint látjuk, a magyar politikai izgalmak netovábbja.
A föld egyik legjobb újságjára, a New York Timesra a kutya sem kíváncsi e honban, amikor a világ egyéb, jelentőség nélkül való dolgairól ír – a merőben öncélú, Orbán-független világpolitikai újságírásnak kicsi a becsülete nálunk – ellenben a magyar sajtó és fogyasztói egyként kerülnek izgalmi állapotba, ha meg találják említeni a nyugati sajtóban Orbán Viktort. Ha szidják, a helyi jobboldal igazolva látja a világ-összeesküvést, a bal pedig saját kozmopolita nyitottságát és széles látókörét: lám, a Nyugat is megmondta. Ha fordítva történik, akkor a jobboldal szerint végül nekik is be kellett látni, hogy Orbánnak van igaza és világpolitikai tényező, a bal pedig könnyen talál egy másik tekintélyes lapot, amelyben megint csúnyákat mondanak róla.
A szíriai polgárháború egészen odáig nem túl fontos, amíg fel nem tűnnek a határokon a menekültek, azt követően pedig Orbán Viktor menekültpolitikájáról vitázunk. Az egész világ csak annyiban érdekes, amennyiben véleményt alkot Orbán Viktorról. Nem érdekes, ha elemzik a magyar politikai folyamatokat, vagy akár Orbán Viktor politikai stratégiáját: szeretik vagy nem szeretik, az itt a kérdés. Ez viszont állati izgalmas: a Nyugat egy hanyatló disznóól, ha baja van Orbánnal és a világ közepe, ha igazat ad neki. Ha Konrád bántja Orbánt, akkor egy divatból kiment, elvont, liberális értelmiségi, ha szereti, akkor okos ember, aki végül mégiscsak a valóság talajára helyezkedett. Nem akarunk nekik megfelelni, eb ura fakó, de velük igazoljuk magunkat. Ha az egészségügy, a közoktatás leromlásáról esik szó, vagy a szociális munkások alacsony fizetéséről, az olvasók azon vesznek össze a kommentzónában, hogy Orbán tehet-e minderről, vagy az elmúlt nyolc év.
