„Angyali türelemmel, hónapokon keresztül egyeztetve sikerült elérni, hogy nagy ellenzője a területrendezésnek nem maradt, ez egy első osztályú szakmai munka” – így vélekedik a nagy kompromisszumkerülő (Orbán Viktor, ki más?) a XII. kerületi polgármester teljesítményéről. A miniszterelnök érzékelhető meghökkenése, amellyel Pokorni Zoltán egységkovácsoló húzásait értékelte a Normafa-népszavazás előkészítése kapcsán, nagyon nehezen illeszthető bele a NER gyakorlatába: talán egész Európában nincs még egy olyan rendszer, ahol ennyire ne lenne kultúrája a vélemények meghallgatásának, a józan engedményeknek és a konszenzuskeresésnek, mint itt. Mi magunk is végigültünk számtalan „egyeztetést”, amely pontosan addig tartott, amíg a kormány képviselője elmondta az egybehívottaknak a hivatalos állami álláspontot.
A jól begyakorolt koreográfia szerint a magas méltóságú miniszter vagy államtitkár ennél a pontnál távozik is a rendezvényről – rendszerint a következő fontos konzultációra siet –, még a látszatát is elkerülve annak, hogy valódi eszmecserére törekedne, netán a kincstári vélemény megváltoztatása is az opciók között lenne. Tanúi voltunk nemegyszer, hogy amíg – mondjuk – a skandináv gyakorlatban a nézetek ütköztetése a közös nevező megtalálásáig tart (ezzel az elvárással ülnek oda az asztalhoz, és nem is állnak fel addig, amíg megegyezésre nem jutottak), nálunk sem a kormány, sem a tárgyalópartnerei nem ringatják magukat abban a hamis illúzióban, hogy a kormányzati (pontosabban: kormányfői) akarat bármiféle érvek hatására módosítható lenne.
Orbán és technikusai szerint a kormányzás egyenlő a hatalom gyakorlásával, a hatalom pedig egyszerűen csak azt jelenti, hogy a döntésekbe rajtuk kívül senki másnak nincs beleszólása. A közeg pedig van annyira kelet-európai, hogy ezt el is fogadja: mindenki tudja például, hogy az új alkotmány nem élvezi a többség támogatását (ezért nem is merték népszavazásra bocsátani), de tudomásul vettük, hogy ezt a kérdést – beleértve a „minden hatalmat birtokló” nép és a valódi hatalmasok viszonyának újraszabályozását – a megkérdezésünk nélkül, a fejünk fölött döntötték el.
