galéria megtekintése

Csapdában az egész Pilis

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 03. számában
jelent meg.

Gáti Zita

Piliscsabai lakosként, szülőként szeretnék beszámolni arról, miként éljük meg a Budapest–Esztergom-vasútvonal felújítását. Idén szeptemberben a harmadik tanévet kezdtük el úgy, hogy nem lehet vonattal Budapestre közlekedni. Bár Piliscsaba mindössze 25 km-re fekszik a fővárostól, a vonatpótló buszok az Árpád hídig tartó távolságot a legnagyobb reggeli csúcsban mégis másfél-két óra alatt teszik meg.

Már a piliscsabai állomásnál nincs ülőhely, a később felszállók összepréselődve utaznak órákon át. Az áldatlan állapotok legnagyobb kárvallottjai a Budapestre ingázó diákok, akiknek reggel 6 óra előtt el kell indulniuk ahhoz, hogy esélyük legyen 8 órára beérni az iskolába – de ez sem garantált, hiszen ha nagy nehezen eljutnak is a fővárosba, gyakran a metróközlekedés leállásával kell szembesülniük.

Ne is beszéljünk a nulladik órákról, a hajnali 5 óra előtti kelésről. Persze tudtuk, hogy a vasútpálya felújítása kényelmetlenséggel jár, ezt mindannyian elfogadtuk, mondván, kibírjuk, és utána jobb lesz a közlekedés. Most ott tartunk, hogy a jelenlegi ígéretek szerint 2015 májusában indulnak újra a vonatok. Ez az eredeti tervekhez képest másfél éves csúszást jelent.

 

De látva a munkák menetét és minőségét (legutóbb például a pilisvörösvári beomlott támfalat), joggal kételkedhetünk ebben is. Ha mégis így lenne: épp másfél évvel több időn át kell a gyerekeinknek napi 2-3 órával többet utazniuk, mint ami normálisnak mondható egy ekkora távon. Van, aki majdnem a teljes középiskolás életét úgy tölti, hogy naponta 3-4 órát utazik az eredeti 1,5-2 helyett. Persze ugyanígy szenvednek a mindennap munkába járók.

Sokunkat felőröl ez a napi küzdelem, és még előttünk van egy tél, ami a havazásokkal, balesetekkel akár meg is béníthatja a 10-es utat (ahol a vonatpótló busz közlekedik). Súlyos baleseteknél akár négyórás útzár is előfordul. Azoknak sem egyszerű, akik autóba kényszerülnek, az ürömi elágazásnál több kilométeres kocsisor várakozik a buszokkal együtt.

Szerettük volna elérni, hogy amíg nem indul újra a vonatközlekedés, induljanak buszok alternatív útvonalon a Hűvösvölgybe, ahonnan kötött pályás közlekedéssel (61-es villamos) dugómentesen lehet folytatni az utat. Erre a felvetésre nem történt érdemi reakció. Ugyanakkor éppen most kezdték el az ürömi elágazás körforgalommá alakítását, ami a 10-es úton való közlekedés teljes ellehetetlenüléséhez vezet. Tehát az eddiginél is hosszabb menetidőre számíthatunk.

Miközben megértjük, hogy egy ilyen volumenű beruházás átmeneti lemondásokkal és kényelmetlenségekkel jár, számos kérdésre nincs válasz. Mi az oka a késedelemnek? Ki a felelős mindezért és mik a következmények? Úgy tudjuk, a Pilisvörösvár–Budapest szakasz építését azért nem tudták időben elkezdeni, mert nem történtek meg a kisajátítások. Ki a felelős azért, hogy leállították és felbontották a vasútvonalat, miközben az új nyomsáv nem volt a vasút tulajdonában?

Ki adott építési engedélyt egy olyan nyomsávra, amely más telkén haladt? Miért nem kapunk pontos és megbízható tájékoztatást a felújítás előre látható alakulásáról, ütemezéséről? Miért nincs alternatív útvonalon közlekedő buszjárat csúcsidőben, amikor a 10-es út gyakorlatilag Solymártól lépésben halad, de hét óra körül Hűvösvölgy felé még jól járható az út?

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.