galéria megtekintése

Olcsó megoldás nagy árral

3 komment


Kőműves Anita

Még nagyobb nyitottság és még több demokrácia lesz a válaszunk – jelentette ki az akkori norvég miniszterelnök 2011 nyarán azt követően, hogy a zavaros ideológiájú, idegengyűlölő Anders Behring ­Breivik megölt 77 embert, köztük sok tinédzsert. A norvégok higgadtak maradtak, és pártállástól függetlenül felsorakoztak Jens Stoltenberg mögött. A miniszterelnök egy évvel később, a tragédiáról készült jelentés után magára vállalta a felelősséget a norvég rendőrség által elkövetett hibákért, de nem mondott le. Ezért rengeteg kritika érte, 2013-ban pedig koalíciója elveszítette a választásokat.

Egy krízis vagy terrortámadás esetén, amikor a lakosság retteg, óriási a politikusok felelőssége. Kiállhatnak a választóik elé, és mondhatják azt: összetett problémára nem lehet egyszerű válaszokat adni. Idő, türelem és összefogás kell ahhoz, hogy a helyzetet kezelni tudjuk. Vagy megtehetik, hogy gyereknek nézik az embereket, akikben igyekeznek még erősebb félelmet kelteni, hogy utána a megmentő és védelmező szerepében szerezzenek szavazatokat. Ez a megoldás azonban életveszélyes, hiszen azon alapul, hogy egymás ellen fordít társadalmi vagy etnikai csoportokat.

Amerikában a republikánus elnökjelölt-aspiránsok többsége éppen ezt csinálja. Az emberek a közvélemény-kutatások szerint megijedtek a párizsi terrortámadások után, Donald Trump és társai pedig már az összes nem keresztény szíriai menekült kiutasítását, a mecsetek bezárását és a muzulmán lakosságról készült adatbázist emlegetik. Ilyen messzire még George W. Bush sem ment a szeptember ­11-i terrortámadások után. Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja novemberben úgy szerzett többséget, hogy meggyőzte a választók egy részét, hogy jobb nekik egy erős kezű kormánypárt, mint a robbantások és a kiújult kurd–török konfliktus, amely a júniusi, Erdogan számára sikertelen választásokat követte. Vlagyimir Putyin hatalmának és népszerűségének is az az egyik alapja, hogy a kilencvenes évek ­kaotikus viszonyai után az oroszok biztonságra vágytak. A sorba Orbán Viktor is beállt, amikor veszélyes tömegként kezdte bemutatni a Magyarországon átvonuló migránsokat, hogy aztán a mesterségesen felnagyított veszély ellen a hazát kerítéssel megmentő vezető szerepében tetszelegjen.

 

A globális problémák leegyszerűsítése és a félelem felkorbácsolása politikailag kifizetődő, ám felelőtlen eljárás. A rettegés gyanakváshoz és konfliktusokhoz vezet; ahhoz, hogy valakit már azért bántalmaznak, kirekesztenek, mert az átlagnál sötétebb a bőre és menekültnek tűnik. Stoltenberg a Breivik-tragédia után felnőttként kezelte a norvégokat, és vállalta a felelősséget a hibáiért is. Nem a szavazatszerzés volt a célja, és el is vesztette a következő választásokat. Nem lett belőle nemzeti hős, de a történelem nem fogja neki elfelejteni, hogy a támadás utáni kritikus napokban a félelem felkorbácsolása helyett békére és nyitottságra szólította fel az országot, nem kezdett ujjal mutogatni egyetlen társadalmi csoportra vagy pártra sem.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.