2012-ben 2016-ig 234 milliárd forintos szinten rögzítették a katonai költségvetést. Ez a 2012-es GDP-nek a 0,79%-a. 2016 után évente a GDP 0,1%-ával tervezték növelni a katonai kiadásokat 2022-ig, minek hatására 2022-ben a GDP 1,39%-a lesz az ország katonai költségvetése. A NATO kibővítése évében, 1999-ben a GDP 1,4%-a volt a katonai költségvetés. 2012-ben tehát úgy tervezték, hogy 23 év NATO-tagság után visszajutunk oda, ahonnét elindultunk. Az első Orbán-kormány tett ígéretet arra belépéskor, hogy 6–7 év alatt elérjük a katonai költségvetésnél a GDP 2%-át. 2000 és 2004 között sikerült tartani a GDP 1,7%-át átlagban. 2005-ben már csak a GDP 1,3%-a teljesült, és azóta folyamatosan a belépéskori szint alatt van a katonai költségvetés. Szekeres Imre még tudta tartani az 1,3%-os átlagot. Az Orbán-kormány tornázta le a GDP 0,79%-ára a katonai kiadásokat. Így helyezte előtérbe a haza biztonságát.
2015-re a tervezett GDP 33 ezer milliárd forint. Ennek 2%-a 660 milliárd forint. Ha meg akarunk felelni a NATO-csúcson elfogadott határozatnak, akkor a 2014-es 241 milliárdról 2024-re kellene eljutni a 660 milliárdos szintre, még akkor is, ha tíz év alatt a GDP semmivel sem növekedne! Ebben a nem remélt és tragikus esetben is évente 42 milliárddal kellene növelni a katonai kiadásokat. Ehhez képest a jövő évi növekmény kilencmilliárd. De az is lehet, hogy ez a növekedés igazából csökkenés. A HM-et a csődtől csak úgy tudták megóvni, hogy 2012-ben 39milliárdot, 2013-ban 16 milliárdot év közben átcsoportosítottak a HM költségvetésébe. A 2014-es zárszámadás még nem készült el, még nem tudjuk, mennyi lesz a végösszeg, de az biztos, hogy a 2015-re tervezett 250 milliárd kevesebb, mint a 2012-ben teljesített 273 és a 2013-as 257 milliárd!
Hende Csaba a költségvetés vitájában előadta szokásos blöffjeit: 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, a hozzá kapcsolódó illetményemelés első lépéseként július 1-jétől átlagosan 30%-kal emelkednek a fizetések az ágazatban. Én még emlékszem, hogyan haknizta végig a garnizonokat Hende kabinetfőnöke 2011-ben az életpályamodell 2012. január elsejei bevezetésének bombabiztos ígéretével. A második fél év 30%-os illetménytöbblete egész évre a bérjellegű kiadások 15%-os növekedésével járna. 2014-ben 114,6 milliárdot terveztek személyi juttatásokra. 2015-re 117 milliárdot terveznek, ami mindössze 2,1%-os növekedés. A költségvetés fejezeti indoklása szerint a közszféra bérkompenzációjának fedezete a Miniszterelnökség-fejezet Céltartalékok sorában van elrejtve 51,7 milliárd forint összegben. Ebből aligha jut 17 milliárd a közszféra messze legkisebb ágába. A honvédelmi miniszter egy interjúban elmondta, hogy a tárcánál ötezer fős békehiány van, a katonai kiadások növekedése lehetővé teszi, hogy megkezdjük ennek a hiánynak a felszámolását. Az ötezer fős hiány a 25 ezer fős haderő 20%-a. Ha az üres helyeket fel akarnánk tölteni, akkor legalább 10–15%-os bértömeg-növekedésre lenne szükség, vagyis plusz 12–17 milliárdra. Azért nem 20%-ra, mert a hiányok vélhetően az alacsonyabb illetményű állománynál jelentkeznek.
Nézzük meg, hol jelenik meg 2015-ben az a bizonyos plusz kilencmilliárd, már ha plusz...
A Honvéd Vezérkarnál növekedtek a dologi kiadások 2,5 milliárddal, a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokságnál növekedtek a személyi kiadások 1,5 milliárddal, a Honvédkórházban növekedtek a dologi kiadások egymilliárddal, a hadigondozás feladatait újra a HM-re testálták hárommilliárdos kiadással (a 2014-es költségvetésben ez a tétel nem szerepelt), a HM magára vállalta a nemzeti ünnepek szervezését 760 millió forint tervezett kiadással.
Látjuk, a kilencmilliárdos forrásbővülés (már, ha bővülés...) elszáll a semmibe, nem szolgál semmiféle reformot, nem eredményez képességnövekedést, beszerzésre továbbra is nevetségesen csekély forrás marad.
A szeptemberi NATO-csúcson a tagállamok abban is megegyeztek, hogy a katonai kiadások növelésével egy időben a beruházás-fejlesztés rovatot 20%-os szinten tartják. A HM 2015-ös költségvetés-tervezetében 46,7%-ot tesznek ki a személyi juttatások, 49,1%-ot a dologi kiadások, és csak 4,2% jut a fejlesztésekre, 10,5 milliárd forint értékben. A Nemzeti Katonai Stratégia szerint törekedni kell arra, hogy a személyi juttatások 40%-ot, a dologi kiadások 30%-ot és a fejlesztések 30%-ot tegyenek ki. A 4,2% elég messze van a NATO-nak felajánlott 20%-tól és az NKS-ben rögzített 30%-tól is. Ha nem jut fejlesztésekre pénz, ha nincs NATO-kompatibilis átfegyverzés, akkor tovább cipeljük magunkkal a Varsói Szerződésből a mára üzemképtelenné vált ócskavasakat.
Szekeres Imre még tudta tartani az 1,3%-os átlagot. Az Orbán-kormány tornázta le a GDP 0,79%-ára a katonai kiadásokat. Így helyezte előtérbe a haza biztonságát.
Egy védelmi-ipari konferencián a miniszter a magyar hadiipar megújulásáról beszélt. Ez illúzió. Egy 25 ezer fős haderőnek soha nem lesz olyan megrendelésállománya, amire termelőkapacitást érdemes létrehozni. Évi tízmilliárd forintra nem lehet védelmi ipart alapozni.
Ha nincs fejlesztés, akkor a magyar haderő képtelen a nemzetközi biztonsági környezetben partnerként szerepelni. Ha a globális biztonság megteremtésében nem tudunk érdemben részt venni, akkor nem számíthatunk arra, hogy ha lokális biztonsági problémánk adódik, a szövetség partnerként siet a segítségünkre. Az Orbán-kormány tehát 2015-ben sem tesz semmit az ország biztonságának szavatolása érdekében. A haderőre költött 250 milliárd továbbra is kidobott pénz, nem létező képességekre folyik el.
De fő, hogy van tervünk a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költöztetésére. El tudunk költeni hatmilliárdot a Ludovika campus kialakítására 2014–2015-ben úgy, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak elhelyezése jelenleg is biztosított jó körülmények között. Nemzeti ünnepünkön lett hét új tábornokunk. A Honvédkórház a lepukkant haderő egyetlen dinamikusan fejlődő szervezete. Annak a költségvetése öt év alatt tízmilliárddal, majdnem 60 százalékkal nőtt.
Nem lehet a haderő fenntartását biztonsági konjunktúrákhoz, dekonjunktúrákhoz kötni. A biztonság mindig gyorsabban változik, mint amilyen ütemben a haderőt változtatni lehet. Stratégiai döntést kell hozni: mekkora haderőt tartok fenn, a GDP mekkora részét szánom rá, és milyen arányban költök fejlesztésre, bérekre, dologiakra. Ezt kőbe kell vésni és függetleníteni a kormányzati ciklusoktól. Az nem jó játék, hogy ha balhé van a szomszédban, akkor fűt-fát megígérek, ha elül a balhé, leállítok mindent.
A HM 2015-ös költségvetés-tervezete durva átverés. Kísérlet a NATO, a választópolgárok és a katonák átverésére.
* A szerző nyugállományú katona.
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
