galéria megtekintése

Óbudai emberünk

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 27. számában
jelent meg.


Megyesi Gusztáv
Népszabadság

Áll emberünk a felújított Óbudai Gázgyár tornyai előtt, s valami fatális tévedés folytán percek óta azt magyarázza, hogy az ígéretek ellenére is késik a felújítás, végül a sajtótájékoztató egyik vendége szól közbe, hogy jelölt úr, de hiszen ott áll ön mögött a felújított gázgyár, annyira új, hogy még a tornya is csillog, csak meg kellene fordulnia.

Jaj, most nem Falus Ferenc legújabb produkciójáról beszélünk, a szocialisták főpolgármester-jelöltjét nem bántjuk, Füttyös Gyuri óta nem volt ilyen szórakoztató figurája a városnak. Főpolgármester-jelöltekkel egyébként se foglalkozunk, ha szimatunk nem csal, akkor két hét múlva meg lesz erősítve városparancsnoki pozíciójában Budapest jelenlegi főpolgármestere vagy inkább felszámolóbiztosa, aki ennek megfelelően szóba se áll lehetséges ellenfeleivel, egyszerűen azért, mert méltatlanok hozzá: vagy hülyék, vagy túlságosan is felkészültek.

Hanem mi most a másik emberről beszélünk, aki Falus Ferenc mellett állt a sajtótájékoztatón, s aki hevesen bólogatott minden szavára, úgy is, mint szavazókörünk jelöltje, a mostani kerületi polgármester ellenfele. Látszólag egyszerű helyzet: LMP-s az illető, tehát ellenzéki, a polgármester pedig a Fidesz–KDNP embere, azaz a hatalomé, amelyre mi a túlbonyolítások elkerülése végett már régóta mint hazánkban ideiglenesen állomásozó csapatokra tekintünk, akik valahogyan csak-csak elmúlnak egyszer.

 

A gond csak az, hogy az ember a lakóhelyén él, a háza előtt hús-vér emberek haladnak, ismerősök jönnek és mennek, még itt érzi magát a leginkább biztonságban, itt veszi észre legkevésbé, hogy megnyomorítják az életét. Igen ám, de mi van akkor, ha a polgármester ugyan a hatalom embere, viszont történetesen jó polgármester, mert van ilyen is, mi pedig nem akarjuk látni a magasabb összefüggéseket, amelyeket egyébként rém ununk már, mert semmire se vezetnek.

Egyébként is meg vagyunk hatódva attól, hogy itt van egy kormánypárti polgármester, aki nem handabandázik, nem tart rabszolgákat, és nem lop üzletszerű rendszerességgel. Jó, tudjuk, voltak rendes párttitkárok is, falra is másztunk a rengeteg jó párttitkártól, ám ez itt akkor is kedvünkre való ember, noha nem ismerjük személyesen. Nem fogjuk most az eredményeit méltatni, ámbár annyit megjegyeznénk, hogy Óbudáról koldust, hajléktalant meg utcazenészt még nem üldöztek el hatósági attakkal, ez az ember nem felejtette el, hogy valaha szociális munkás volt, ami azért nem akármi.

Ezenfelül uniós közpénzből nem egyendíszburkolat épült szökőkúttal a városháza előtt, hanem ingyenes jégpálya a gyerekeknek, meg egyre több klub, mozi- és kiállítóterem. És Óbudán történt meg az, ami sehol az országban nem mer megtörténni: a polgármester megbüntette korrupt alpolgármesterét, párt- és eszmetársát, a volt Fidesz–KDNP-s képviselő asszonyt, akiről kiderült, hogy „nem jelentett be érintettséget, amikor a III. kerület a fia menyasszonyának juttatott önkormányzati lakást, melyet az önkormányzat 4 millió forintból fel is újíttatott”.

Igaz, abban az országban, ahol Szijjártó Péter vagy Seszták Miklós miniszter lehet az erkölcseivel, ez nem hír, plusz a büntetés is csak egyhavi tiszteletdíj-megvonás. De mit tehetünk? A választások után a korrupt képviselő asszony nyilván ugyanúgy a világnak beintve fog a testületi ülésre sietni, mint eddig is, hiszen az LMP vonatkozó közleménye szerint „a kormánypárt most surranópályán, listavezetőként ültetné őt vissza a testületbe”. Ám akkor is: nekünk legalább megadatott pár hétre némi illúzió.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.