Az önálló bírósági végrehajtói rendszer átalakítására készül a kormány, mondván, „a végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen romlott”. És valóban, már hogy a fenébe ne romlott volna, amikor például – nemegyszer karhatalmi segédlettel – a világ szeme láttára sokgyermekes családokat lakoltatnak ki kérlelhetetlenül akár nevetséges összegű tartozás miatt is. Meglehet, egy-egy nagyobb közérdeklődést kiváltó esetnél többe kerül kiküldeni a segítségükre féltucatnyi rendőrautót, mint amekkora hátralék miatt az egész procedúra indult.
Igaz, ez elsősorban a hatalom szociális érzéketlenségéről árulkodik. A végrehajtó ugyanis csak teszi a dolgát: érvényt szerez a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak. Ami egy jogállamban normális dolog, hiszen annak is védeni kell az érdekeit, aki nem jut hozzá ahhoz, ami neki jár, legyen szó elmaradt hiteltörlesztésről vagy épp lakbérhátralékról.
Az viszont vérlázító, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara – nyilván a sikeres ügyekből beszedett jutalékokból – tízmilliókért szervezett rendezvényeket, sőt még egy szappanoperába is bevásárolta magát. Az sem segített a tekintély megteremtésében, hogy a kamara volt elnöke ellen – mert rátámadt egy újságíróra – garázdaság miatt indult eljárás, helyettesét pedig hivatali visszaéléssel vádolták, mert valakinek a bankszámlájáról úgy emelt le egy szerinte neki járó összeget, hogy hatósági átutalási megbízást állított ki a maga javára.
