A politikusok bizonyos helyzetekben pont olyanok, mint a szerény szellemi képességekkel megáldott Pistike: nehezen tanulnak, viszont gyorsan felejtenek.
Úgyhogy emlékeztetőül: még a szocializmus végóráiban találta ki valaki, hogy pirosra kell festeni a fűtési célra szánt gázolajat, így csökkenthetnék csak ennek az adóját, míg a dízelautók tankjába való, egyébként azonos anyagot a tehetősebbek a régi áron kapnák. Jogászok generációja élt meg abból, hogy jogilag megoldja a megoldhatatlant: hogyan bírjuk rá az embereket, hogy piros olajjal fűtsenek és sárgával autózzanak, amikor a két gázolajfajta között csak színben volt különbség. Azért, hogy meg ne fagyjanak az emberek, a piros olaj árát kisebb fogyasztási adó terhelte, mint a másikét. Az egy termék két ár rendszere már a bevezetésekor megbukott, miután az autósok sem voltak hülyék, és piros olajat tankoltak. Amikor ezt tiltani és büntetni próbálták, hazavitték kannába az olcsóbbat és otthon tankoltak.
Az egy termék kétféle ár gyakorlata következtében izmosodott meg Magyarországon az alvilág, amely aztán lőtt, gyilkolt, robbantott, és még inkább meggazdagodott. Évekig tartott, amíg a parlament szétvágta a gordiuszi csomót: megszüntette a szociális célú ártámogatást.
