galéria megtekintése

Nincs törvényes szegregáció

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 10. számában
jelent meg.

Demeter Judit

Ha a minden lében kanál civil szervezetek nem állnának a vártán, a legfőbb emberi erőforrás, Balog Zoltán miniszter már rég jogforrás lehetne, és saját belátása szerint törvényesítené a jogellenes elkülönítést az iskolákban. A „szeretetteljes felzárkóztatás” rendíthetetlen hirdetője azonban az elhíresült nyíregyházi szegregációs per jogerős ítéletének kihirdetése után nem tudta magában tartani, hogy ő mindenképpen megtalálja a jogi lehetőséget az elkülönítés törvényesítésére. Innentől kezdve már csak a parlament honlapját kellett figyelemmel kísérni, és megtalálni a köznevelési törvényben elrejtett megoldást.

Csakhogy története van a jogellenes elkülönítés bevezetésének a magyar jogban. A 2003-ban elfogadott egyenlő bánásmódról szóló törvényben ugyanis egészen 2007. január 1-jéig az a puha szabály szerepelt, hogy tilos ugyan a védett tulajdonsággal rendelkezők (ilyen a nemzeti kisebbséghez tartozás is) elkülönítése, de nem állapítható meg a jogsértés, ha annak ésszerű indoka van.

2006 végén megtörtént az egész törvény felülvizsgálata és a vonatkozó uniós irányelvekhez való hozzáigazítása. Ekkortól a jogellenes elkülönítés csak akkor minősül jogszerűnek, ha azt egy törvény kifejezetten megengedi. Márpedig a törvény kifejezetten csak akkor engedi meg nemi, vallási, világnézeti, nemzetiségi alapon az elkülönült oktatást, ha az önkéntes, és abból fakadóan az oktatásban részt vevőket semmilyen hátrány nem éri. A kormány tehát most arra kapna felhatalmazást, hogy belátása szerint további eseteket, feltételeket határozzon meg arra, mikor nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az elkülönített oktatás.

 

Nincs kétségem afelől, hogy valahol már jobbnál jobb ötletek, szövegtervezetek születnek arra nézvést, mely további esetek legyenek kormányrendeletbe vésve, amikor az elkülönítés nem jelent diszkriminációt. Nem szeretnék ötleteket adni, de azért ez az önkéntesség, meg szülői hozzájárulás követelménye elég nagy akadálya a szeretetteljes felzárkóztatásnak, arra pedig gondolni sem merek, hogy nem a kisebbséghez tartozók szüleit kérdezik meg.

Száz szónak is a vége egy, bármi kerüljön is a törvényi felhatalmazás alapján a rendeletbe, abból soha nem lesz kifejezett törvényi engedély az elkülönítésre. Az a rendelet ellentétes lesz a magasabb szintű jogszabállyal és az alaptörvény diszkriminációt tiltó rendelkezéseivel is.

Most kéne abbahagyni.

A szerző az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke volt 2005-től 2010-ig

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.