Hóman Bálint szobra ügyében Cser-Palkovics András polgármester hozott is, meg nem is. A tiltakozókhoz is jó akar lenni és a neonácikhoz is. Márpedig ez nem megy. Cser-Palkovics azt kéri a szoborállítóktól (nem követeli, csak kéri), hogy „fontolják meg szándékukat”. Mert a demokrácia Cser-Palkovics-féle értelmezésében egy alapítványnak „joga van” szobrot állítani, az önkormányzattól pedig „nem várható el”, hogy a szoborállítást megakadályozza. „Egy demokratikus jogállamban, amilyen Magyarország, a politika nem szólhat bele civil szervezetek döntéseibe.”
Ez persze nettó hazugság. Valódi demokráciában semmiféle ad hoc csoportosulásnak sincs joga arra, hogy közterületet elbitoroljon, saját politikai céljai érdekében kisajátítson. Valódi demokráciában közterületi szobrot bárki csak köztestületi döntés, engedély birtokában állíthat. Cser-Palkovics úr demokráciafelfogása is menten megváltozna, ha egy másik csoportocska, mondjuk, Révai József vagy Aczél György szobrát akarná felállítani, hogy rosszabbra ne is gondoljak. Marx Károly szobrait Fideszék kíméletlenül eltávolították nemcsak a közterületekről, de még az egykor róla elnevezett egyetem aulájából is. Akkor nemhogy egy civil szervezet, de még az egyetemi szenátus döntését is felülbírálták.
Cser-Palkovics úr arra kéri a szoborállítókat (nem követeli tőlük, nem utasítja őket, csak kéri tőlük), hogy „anyagi lehetőségeik szerinti mértékben és ütemezésben” fizessék vissza a szoborra kapott állami támogatást. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy az állami támogatást az ad hoc csoportocska teljes egészében megtarthatja és a szoborra költheti. Ehhez csak ki kell jelenteniük, hogy anyagi lehetőségeik most nem engedik meg a visszafizetést, mert ami pénzük van, az a szoborra kell. Közpénzt illetéktelenektől ilyen lagymatagon, ilyen sima kibúvót felajánlva még nem kértek vissza.
