Most azért aggódsz, hogy a kereskedelemben dolgozóknak esetleg nem lesz zavartalan a vasárnapi pihenőnapjuk. Nem, bizony. Ahogy az orvosoké és a nővéreké sem, mert az emberek olykor vasárnap is megbetegszenek, és a kórházban fekvő betegeknek vasárnap is szükségük van a gyógyszerükre meg az ellátásra. Ahogy az energetikai szektorban és a vízügyben dolgozóké sem, mert az emberek vasárnap is akarnak főzni, világítani, inni, fűteni. Ahogy a rendőröké sem, mert az emberek vasárnap sem szeretik, ha megverik vagy kirabolják őket. Ahogy a villamos-, troli- és autóbusz-vezetőké meg a vasutasoké sem, mert az emberek vasárnap is közlekedni akarnak. Ahogy a pincéreké sem, mert az emberek egy része vasárnap is étterembe akar menni.
Nem, a boltzárral kapcsolatos népszavazás nem arról szól, hogy minél többen dolgozzanak vasárnap. Hanem arról, hogy aki a szolgáltatásban dolgozik, annak alkalmazkodnia kell a szolgáltatást megvásárlók igényeihez. És ha vasárnaponként több millió ember akar vásárolni, akkor indokolt, hogy a kereskedelemben dolgozó tízezrek ehhez alkalmazkodjanak. Általában is az a helyzet, hogy a kapitalizmus a keresleti piac helyett a kínálati piacot részesíti előnyben, és ennek szellemében nem a tanár érdekeit védjük a diákkal, a hivatalnokét az ügyféllel, az orvosét a beteggel, az eladóét pedig a vásárlóval szemben, hanem fordítva.
Kedves tőled, hogy ki akarod oktatni az MSZP-t és a vele ebben egyetértő pártokat a baloldaliságról. Tudod, épp a minap tette közzé a KSH, hogy a ti remek ötletetek következtében tízezer bolti dolgozó vesztette el a munkáját. Nos, a baloldal erre a tízezer munkanélkülivé vált emberre is gondol. Nem megoldhatatlan azonban az a probléma sem, hogy mi legyen azokkal a kereskedelemben dolgozókkal, akiknek fontos, hogy a vasárnap legyen a pihenőnapjuk. Arra valók a szakszervezetek (persze, ha nem kötöttétek volna gúzsba azokat is), hogy olyan vasárnapi és éjszakai pótlékot harcoljanak ki a dolgozóknak, amennyiért már elég sokuknak éri meg feláldozni a pihenőnapját. És akkor minden tulajdonos eldöntheti, hogy megéri-e neki ilyen pótlékok mellett is nyitva tartani, továbbá minden dolgozó, hogy akarja-e ilyen pótlékért feláldozni a vasárnapját. Akkor pedig örülni fog a vásárló, mert vásárolhat, a pénzszűkében lévő dolgozó, mert kereshet, a pihenni vágyó dolgozó, mert a családjával lehet, és a tízezer munkáját vesztett dolgozó is, akinek a munkájára újra szükség lesz.
Hát, ennyi, kedves Jani. Örülök, hogy segíthettem.
A szerző a DK országos tanácsának tagja
