Nem dolgoztam soha iskolában, tanári diplomám sincs, de elég sokat jártam sokféle iskolába diákként is, szülőként is.
Látom, hogy ma már sok tanár érzékeli, hogy a frontális tanításnak számtalan hátránya van. (Ahogyan a frontális államvezetésnek is.) Például az, hogy a gyerekeink nem tanulnak meg kommunikálni, érvelni. Sokukból a kíváncsiságot is kiöli a sok kötelező megtanulnivaló. Kedvenc példám, hogy a fiamnak 9 éves korában a papírgyártás szinte teljes technológiáját be kellett bifláznia környezetismeretből.
Nem tagadom, vannak alapvető készségek, amiket csak szinte mechanikus ismétlés során lehet elsajátítani, mint például az olvasás, számolás. De ahhoz, hogy ezt a kemény munkát a gyerek elvégezze, az is kellene, hogy valaki megmutassa: mire lehet használni ezt a képességet. Kiskamasszal Jókai Mórt olvastatni felér egy merénylettel az olvasás ellen. De már az is rémisztő, hogy egy irodalmi műről írandó esszéhez (!) kötelező szempontokat adnak meg. Mint egy nemzeti inzultációhoz!