Az Orbán-kormány kitiltani készül egy szélsőséges román politikust. Nem tudjuk, hogy tervezett-e mostanában magyarországi látogatást Bogdan Diaconu, vagy járt-e valaha a határnak ezen az oldalán. Ha járt is, nagy híre nem kelt. Ellentétben mondjuk a Jobbik vagy a Fidesz politikusainak visszhangos romániai „portyázásaival”. Nem véletlen a párhuzam: Bogdan Diaconu büntetése aligha más, mint válasz a magyar politikusok kitiltására. Van belőlük egy pár, miközben talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a nem szívesen látott magyar politikusok köre sokkal szélesebb Romániában annál a pár szélsőjobboldalinál, akiket ténylegesen persona non gratának nyilvánítottak.
Bukarestben már az is kiveri a biztosítékot, hogy magyar kormánypolitikusok úgy járnak Romániába – az ő szemszögükből: Erdélybe –, mintha hazamennének, de a „sétálgató” fideszeseknél is jobban zavarja őket, hogy a Jobbik és a körülötte gravitáló félkatonai szervezetek lassan két évtizede építgetik erdélyi szervezeteiket. Nincsenek arra vonatkozó információink, hogy a román hatóságok provokálták volna ki a 2014. márciusi marosvásárhelyi összetűzéseket, mindenesetre kapva kaptak az alkalmon. Szávay István Jobbik-alelnök, Mikola Béla, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi vezetője, az Új Magyar Gárda székelyföldi parancsnoka, Zagyva György Gyula, a HVIM elnöke, Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője azóta sem léphet be Romániába, Toroczkai László, a HVIM alapítója 2013 óta nemkívánatos személy.
Szávay jogorvoslatot kért ugyan, de a jogerős ítélet ugyanazt állapította meg, amivel a román belügyminisztérium a kitiltását indokolta: veszélyezteti az ország közrendjét és biztonságát. Miután a kitiltás lejárt, idén március 8-án újra megpróbált Romániába utazni, de a határőr közölte vele, hogy újabb három évre nemkívánatosnak nyilvánították. Az Orbán-kormány ezúttal diplomáciai lépéseket tett, magyarázatot követelt a román külügyminisztériumtól. Választ nem kapott, vagy ha mégis, azt valamiért nem kürtölte szét.
