De mi is az a megosztásalapú gazdaság? A különböző erőforrások, eszközök, tudás vagy bármi egyéb megosztásán alapuló vállalkozások tartoznak ebbe a körbe. Különlegességük az, hogy nem illeszkednek a klasszikus vállalkozási modellekbe. Az Uber például nem taxi, ezért nincs is értelme semmilyen „kartell” megállapodásait rákényszeríteni.
A modell legnagyobb újítása, hogy kiküszöböli a taxikereséssel kapcsolatos kellemetlenségeket. Eddig a fogyasztó vagy az utcán próbált leinteni egy taxit, ami általában igen bizonytalan kimenetelű vállalkozás, vagy felhívott egy diszpécsert, és akkor sem tudhatta, mikor kap kocsit, és kap-e egyáltalán. Az Uber applikációja ezeket a kellemetlenségeket kiiktatva lehetővé teszi, hogy akár otthonról „leintsen” egy kocsit az utas, és nyomon kövesse, hogy mikor érkezik meg.
Az Uber vagy az Airbnb elősegíti az erőforrások hatékonyabb használatát és a fogyasztói jólétet is szolgálja. Például azzal, hogy a szolgáltatás elérhetősége csökkenti a fogyasztók igényét új autó vásárlására. Ezzel csökken a káros anyagok kibocsátásának mértéke, már csak azért is, mert felmérések szerint egy autó a városon belül a káros anyag 25–40%-át a parkolóhely keresése alatt bocsátja ki. Csökken a közlekedési dugóban töltött idő is, és kevesebb autó kevesebb parkolóhelyet igényel. Így területek szabadulnak fel a város minden pontján, melyeket más célra lehet felhasználni.
Az Uberhez hasonló szolgáltatások elsősorban kedvező árfekvésük révén hozzájárulnak az ittasan vezetők számának csökkenéséhez, így az akár halálos kimenetelű balesetek számának visszaeséséhez is. A legtöbb ittas vezetés miatt bekövetkezett közúti baleset az esti órákban, illetve hétvégéken történik. Ez tipikusan az az idősáv, amikor a legnehezebb hazajutni, mivel a tömegközlekedési járművek már nem vagy csak nagyon ritkán járnak, és taxit is nehezebb kapni. Bár ez nem tipikusan magyar probléma, de számos nagyvárosban bizonyos környékekről a taxik nem is hajlandóak utast felvenni. Az Uber és a hozzá hasonló szolgáltatások komoly hatással lehetnek tehát a baleseti statisztikák számaira. Egy Kaliforniában végzett felmérés szerint az Uber megjelenése óta 3,6–5,6% közé csökkent az alkohol miatti halálozások száma, és hasonló tendenciát mutattak ki Seattle-ben is, ahol 10%-kal csökkent az alkoholos befolyásoltság miatt letartóztatott autósok száma.
A pozitív szociális hatások mellett persze vannak alapvető elvárások is, amelyeknek mindenképpen meg kell hogy feleljen az Uber, akárcsak a többi hasonló vállalat és a velük dolgozó partnerek. Ilyen például az adófizetés kötelezettsége. Az Uber köteles megfizetni minden tagállamban a sofőrök által fizetett 20%-os részesedés után az adót, az Uber-sofőrök pedig kötelesek számlaképessé válni és megfizetni tevékenységük után az adót. Ehhez Magyarországon a kisadózó vállalkozási forma, az ún. kata például kedvező keretet biztosíthat. (Persze ennek is megvan a hátránya, ha egy-egy sofőr csak alkalomszerűen és nem rendszeresen uberezik.) További elvárás az utasok biztonságának garantálása, ami az Uber-sofőr felelőssége. A vállalat azonban köteles megfelelő előírásokkal ellátni partnereit. A versenytársak megjelenésével, illetve az Ubert kísérő figyelem miatt van okunk bízni abban, hogy ennek eleget tesznek. Ha nem, akkor a fogyasztók el fognak fordulni tőlük.
Változtatásokat bevezetni a taxis személyszállítási szektorban kétségkívül nehéz. De megjelent egy új szolgáltatási forma, egy új piaci modell, amelyet már nem csak az Uber képvisel, és amelyet az egyértelműen pozitív szociális hatásaira és munkahelyteremtő potenciáljára való tekintettel nem lehet semmibe venni vagy épp dacból beszüntetni. A kompromisszumképes országok profitálni fognak ebből, de a magyarországihoz hasonló elutasító magatartás sem fogja felszámolni ezt a modellt, csak épp a szürkegazdaságba taszítja azt. Az autók megjelenésekor is kötelezhették volna a sofőröket arra, hogy használhatják ugyan az autójukat a lovas kocsi helyett, de csak akkor, ha legalább egy lovat elé kötnek, és ostorral hajtják az autót. Ennek ugyanúgy nem lett volna értelme, mint az uberesekre ugyanazokat a szabályokat kényszeríteni, mint amelyek a taxisokra vonatkoznak.
dr. Gúr Roland,
az MSZP fogyasztóvédelmi tagozatának elnöke
dr. Szanyi Tibor,
az MSZP európai parlamenti képviselője
