Két nappal az ukrajnai parlamenti választások előtt a kijevi sajtó azt jelentette, hogy a lakások 60 százalékában nincs fűtés. Ekkor hét fokot mértek. És a távfűtés híján az emberek már hozzászoktak ahhoz, hogy nagykabátban, de legalábbis dzsekiben bújnak este ágyba.
Ukrajna június közepe óta egy szemernyi gázt sem kapott a Gazpromtól. Helyette inkább ultimátumot, mely nemcsak neki, hanem fél Európának szólt. Az oroszok – amiképp előtte 2006-ban és 2008/2009 telén is – készen álltak arra, hogy félig vagy egészen elzárják a gázcsapokat, ha Ukrajna nem fizeti ki az általa 2013 majd 2014 két-két hónapjában elfogyasztott gázt. A riasztólövés hangja Brüsszelig hallatszott, mivel Európa földgázigényének 30 százalékát a Gazprom fedezi, s ennek fele az ukrajnai gázvezetékeken át érkezik nyugatra. Az unió „eddig nem ismert szintű” anyagi támogatást ígért az ukránoknak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig megnyitott egy 17 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet, hogy tudjanak fizetni.
Öt nappal a választások után uniós közvetítéssel létre is jött a megállapodás a Gazprom és az ukrán Naftogaz között. (Barroso: „Immár nincs ok arra, hogy az európaiak ezen a télen fázzanak”.) A Naftogaz már ki is fizetett vagy másfél milliárd dollárt orosz partnerének, melyhez azonban – a novemberre rendelt gázért – nyomban hozzá kell tennie 760 milliót. A teljes tartozás második részletét (1,65 milliárd) január 1-jéig kell törleszteni.
