Íme, egy örvendetes hír: pénzt fizet L. Simon Lászlónak a felesége, mert a férje nevét használja a cége. Mindezt a kormánybiztos, egykori államtitkár mondta el egy interjúban, kiemelve, hogy a névhasználatért kapott pénz után rendesen fizeti a személyi jövedelemadót. Összeget sajnos nem említett, így nem tudjuk összevetni a mi otthoni tarifáinkkal, miszerint hites feleségünk nyolcszáz forintot számol fel nekünk egy tányér zöldbablevesért, igaz, mi viszont ennek a sokszorosát kasszírozzuk be, hogy a nevünket használja, ámbár ebből leginkább csak kellemetlenségei szoktak támadni.
Ha jól látjuk, akkor a kormánybiztos a saját feleségével kötött szerződésével és a tőle kapott pénz utáni adózásával egy sokkal igazságosabb világ előhírnökévé vált. Korábban már sokan próbálkoztak azzal, hogy megadóztassák a rokonságon belüli munkavégzéseket, amikor az adóköteles állampolgár a nagynénjénél pucol ablakot, aki aztán hálából kitakarít nála, a kalákában végzett házépítésekről, disznóölésekről nem is szólva, ám ezekből sajnálatos módon semmi se lett.
Azt kell mondanunk, hogy az L. Simon család rátapintott a lényegre: az emberek, de tán még az ügyészek is előbb-utóbb megunják a csalásokat, a családi strómanok által elnyert pénzeket, a nevetséges földárveréseket, s egyáltalán. A Magyar Narancs számolta össze, hogy a kormánybiztos vállalkozásaiban csaknem másfél milliárd forint exközpénz bújik meg, miközben mindent letagad. Varju László ellenzéki politikus szerint „L. Simon cégei körül teljes a káosz, és nem tudni, mikor mit hazudik éppen, akár földügyről, akár barackmagos cégről van szó", ám vegyük észre, hogy ha hazudik is, legalább adózik utána, s ezzel olyan erkölcsi tőkére tett szert, hogy legfeljebb Farkas Flórián érheti utol.
