Az internetadó 700 Ft-jánál sem a pénz volt az igazi probléma. Hozzá vagyunk szokva, hogy mindenért fizetni kell. Itt is egy mélyebb értéktartalom motiválta az embereket, noha nem biztos, hogy ezt maguk meg tudták volna fogalmazni. A szabadságuk szigetét látták veszélyben.
Értékek mozgatnak minket: az állami gondoskodás elvárása, a szabadság biztosítása vagy az individualitás. Ugyanakkor van ebben az egészben valami specifikusabban hazai is: a közösségben való gondolkodás gyengesége, a kockázatkerülés, az egyéni akaratérvényesítés. Ezek így együtt megnehezítik az alulról szerveződést, de alkalmasak váratlan robbanások kiváltására. Szép vagy nem szép, ez van, ezzel kéne számolnia minden politikusnak, ha szót akar érteni velünk.
Ha valóban a szabadság a fontos itt, és számos korábbi intézkedés nem váltott ki komoly társadalmi ellenállást, az csak azt jelentheti, hogy azokban nem éreztük a szabadság elleni támadást. Vagy mert nem tudtuk, hogy az, vagy mert már lemondtunk arról a részéről, amit akkor elvettek, vagy mert köttetett egy hallgatólagos megállapodás. Az emberek könnyen lemondanak a szabadságukról, ha cserébe biztonságot kaphatnak.
A médiatörvénynek a közszolgálatot átalakító módja valószínűleg már nem úgy jelent meg, mint a szabadság veszélyeztetése. Mert a közszolgálati médiát már korábban leírtuk. Az alkotmánybíróság korábban ugyan a legmagasabb presztízsnek örvendett, de itt meg túlságosan áttételesnek tűnt a szabadság kérdése, nem beszélve arról a bizonyos megállapodásról, melyet először a Fidesz ajánlott fel a szocialista kormányzás után.
Az előző kormányzat liberalizmusa ugyanis annyit tett, hogy az emberek magukra maradtak. Horn Gyula volt az, akinek ez a rendszerváltás utáni világ egyáltalán nem tetszett, csak alkalmazkodott hozzá, de azért a fogatlan nemzet képe még őt is tettekre sarkallta. A gazdasági válságot követően aztán a kiszolgáltatottság érzete mindent elsöpört, és jól jött valaki, aki a biztonságot ígérte. Az internetadó már ezt az új megállapodást rúgta volna föl. Annak lényege az volt, hogy „én, a hatalom megerősítem magam, mert ez a feltétele, hogy megvédhesselek titeket”.
Az állam újraszervezése, megerősítése valóban feltétele a globális piaccal szembeni védelemnek, például annak, hogy a bankoknak ne legyenek kiszolgáltatva az adósok. Ám az internetadó fellebbentette a fátylat. Az államerősítés nem a védelemről szól, itt épp a kormányzat a támadó fél, és amit támadt, az a szabadság. Csak sajnálhatjuk, hogy számos intézményüket a magyarok már nem érzik sajátjuknak, s nem mennének ki tüntetni értük. Például a közszolgálati tévéért.
A szerző szociológus
*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
