galéria megtekintése

Miért éppen Deák Ferenc?

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 17. számában
jelent meg.

Kovács László
Népszabadság

Bizonyára sokakban felmerül a kérdés: miért a „haza bölcsének” nevezett Deák Ferenc nevét vette fel az a több mint húsz szocialista politikusból álló kör, amely az MSZP politikájának és működésének gyökeres átalakítását tűzte célul? Miért egy idősödő polgári politikust, miért nem egy ifjú forradalmárt, miért nem egy markánsan baloldali politikust választottak jelképül?

Az okot nem ismerem, a kör megalakulásakor és a hét végi pártkongresszushoz intézett kiáltványuk elfogadásakor külföldön voltam. De mint Deák Ferenc emlékének tisztelője azt feltételezem, hogy a kezdeményezők nemcsak pártunk, hanem hazánk sorsáért is felelősséget érző politikusként, Deákhoz hasonlóan a haza, benne valamennyi állampolgár boldogulását tekintik a legfontosabb célnak.

Deák abban különbözött a hangzatos jelszavakkal fellépő politikus kortársaitól, hogy nem az elképzelhető, hanem az elérhető megoldást, a cél eléréséhez nélkülözhetetlen kompromisszumokat kereste, és a történelem tanulsága szerint meg is találta. Az 1867-es kiegyezés ugyanis az ország, a magyarság sorsát egyértelműen pozitív irányba fordító változásokat hozott. Van egy másik fontos vonása is a Deák Ferenc-képnek.

 

Az Ausztriával létrehozott kiegyezésben játszott meghatározó szerepét nem kívánta személyes előnyökre váltani. Pedig a kort kutató történészek szerint szinte bármilyen tisztséget megkaphatott volna az Osztrák–Magyar Monarchiában. Ő azonban semmit sem igényelt. Megelégedett azzal, hogy sikerrel teljesítette a maga által vállalt küldetést. A mai szocialista politikusok számára is kiindulópont kell legyen, hogy a politikai szerepvállalás nem karrier, hanem szolgálat. Célja nem a személyes hatalom, nem a személyes előnyök megszerzése, hanem a haza, a társadalom minél szélesebb többsége boldogulásának előmozdítása kell legyen.

A nem csupán üres jelszóként ismételgetett, hanem az MSZP tényleges megújulásához vezető úton az első lépés a hét végi kongresszus kell legyen. Ezen kell befejezni a 2012-ben megválasztott országos elnökség tagjainak lemondásával automatikusan megkezdődött tisztújítást. Hamis állítás, hogy nem a vezető posztra megválasztott személyek, hanem a stratégia, a politika a fontos. A politikát ugyanis személyek, mégpedig a vezetők alakítják ki, ők hagyják jóvá a szakértők által kidolgozott javaslatokat, ők jelenítik meg és valósítják meg azokat.

Ehhez természetesen alkalmas személyek kellenek. Olyanok, akiket alkalmassá tesz tudásuk, felkészültségük, tapasztalatuk, meggyőző erejük, ismertségük, elismertségük és hitelességük. Kiválasztásuknál ezért csak az alkalmasság, a teljesítmény lehet a mérce, ki kell zárni az elvtelen alkukat. A kongresszustól most nem lehet elvárni a választási kudarcok okainak kritikus elemzését. Arra sincs esély, hogy megtörténjen a szervezeti működés demokratikusabbá és hatékonyabbá tételéhez szükséges alapszabálymódosítás.

A politika módosításának is legfeljebb a fő irányait lehet megvitatni. De ezeket a folyamatokat el kell indítani. Több további kongresszusra lesz szükség valamennyi változtatás elvégzéséhez. Időrendben értelemszerűen elsőbbséget kell adni azon kérdések megvitatásának és eldöntésének, amelyek az önkormányzati választáson való helytálláshoz elengedhetetlenek. Az adott körülmények között hiba lenne a kongresszushoz túlzott várakozásokat fűzni.

De a közvélemény számára bizonyítanunk kell a változtatások iránti elkötelezettségünket, és be kell mutatnunk legalább ezek irányát. A régi kínai bölcsesség szerint a leghosszabb út is az első lépésekkel kezdődik. Ezeket a kongresszuson meg kell tennünk, ha el akarjuk kerülni a további bizalomvesztést.

A szerző az MSZP volt elnöke (1998–2004)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.