galéria megtekintése

Miből költekezik az MNB?

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 30. számában
jelent meg.

Szegő Márta
Népszabadság

A forint drámai leértékelődése minden devizatulajdonosnak extra haszonnal jár. A legnagyobb devizatulajdonos pedig a nemzet devizatartalékaival rendelkező Magyar Nemzeti Bank. 35 milliárd euró szint körül ingadozó devizatartalék-állomány után egy tízszázalékos leértékelődés 1000 milliárd forint nagyságrendű nyereséget jelent a számára, nem beszélve ugyanakkor a tartalékok kihelyezése kapcsán nyert devizakamat-bevételek forintra váltásakor élvezett további árfolyamnyereségről.

Az MNB 2013. évi mérlegében e két tételből közel félezermilliárd, pontosan 472 milliárd forint bevételt könyveltek el. Ha csak a 300 és a jelenlegi 312 forint/euró árfolyamváltozásból származó különbözetet számoljuk, máris 400 milliárd forint átértékelési különbözet jelenhetne meg a mérlegében. Minden jegybank, így a magyar is, élvezi a bankjegykibocsátásból – a pénzállomány növekedéséből – származó úgynevezett „kamarahasznát” („seniorage”) is.

A jegybanknak természetesen kiadásai is vannak, többek között kereskedelmi bankok tetemes jegybanki betéteiért fizetett kamatok is. Mindezek eredményeként a tavalyi esztendőben az MNB 26 milliárd forint mérleg szerinti nyereséget könyvelhetett el – megannyi veszteséges év után. A veszteségeket a mérlegkimutatást követő időszak központi költségvetésének a terhére – tehát valamenynyi magyar adófizető terhére – számolták el.

 

Nos, az idei évben a jegybanki eredménykimutatás valószínűleg még pozitívabb lesz, köszönhetően az alapkamat sorozatos csökkentésének és a forint leértékelődésének. Süllyednek a kiadások, emelkednek a bevételek. Ám kié is ez a hasznon? Helyénvaló-e az olyan szabályozás, miszerint a „nyereséggel” az MNB szabadon gazdálkodhat? Egyáltalán nevezhető-e a jegybanki gazdálkodás nyereségének a forintleértékelés?! A nemzeti va luta elértéktelenedéséből származó árfolyam-különbözet nem a jegybanké.

Az a nemzeti vagyon része, a nemzeti vagyon értékvesztésének a devizafedezete. A devizatartalék ugyanis nem az állam tulajdona, hanem a válla lati szektor, a lakosság megtakarítása, el nem költött jövedelme. Amint ezek nekilátnának beruházni, fogyasztani – vagy az MNB ebből nagy tömegben kamatmentes fejlesztési hitelt folyósítani, illetve a devizahiteleket visszaváltani –, ez az állomány nyomban zsugorodni kezdene. A nemzeti valuta leértékelődése nagy inflációs nyomást gyakorol a gazdaságra, mivel a beruházási javak importja, a fogyasztási cikkek behozatala, a megnövekedett külföldi hiteltörlesztési terhek mind megdrágulnak.

Ha eddig ennek nincs igazán jele, annak a tetszhalotti helyzetben lévő gazdaság az oka. Ha az MNB-nek több százmilliárdos befektetési „projektjei” vannak valóban, az nem a saját „nyereséges” gazdálkodását dicséri. Saját gazdálkodását a működési költségei takarékos keretek közé szorításával kell végrehajtania. Időszerű lenne, ha arra hivatott intézmények felülvizsgálnák a jegybank jelenlegi gazdálkodását. Legyen vége a nemzeti vagyon elherdálásának!

A szerző közgazdász

*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.