És így futjuk köreinket a végkimerülésig az ellenzéki véleménymókuskerékben. Az elmúlt egy év megmutatta, hogy progresszív ellenzékiként meg lehet verni a Fideszt, vissza lehet szorítani a Jobbikot, és a torz választási rendszerben is létre lehet hozni kormányváltó többséget. Tapolca tanulságait nem szabad Veszprém és Újpest nélkül értékelni. A centrális erőtér megbukott. Közepes részvétel és politikai tét mellett középről is, jobbról is el lehet venni egyéni választókerületet a Fidesztől.
Veszprémben jó jelölttel, széles és szervezett szövetségi háttérrel, lehetőség nyílt az alkotmányos ellenzék szavazóinak egyesítésére a Fideszből kiábrándult polgári, városi szavazókkal. A győzelem ott egy billegő egyéni választókerület megszerzését eredményezte. A Jobbik Veszprémben leszerepelt, Tapolcán győzött. A korábban stabilan jobboldali, az ellenzék számára az abszolút többséghez nem szükséges egyéni választókerületben 2015-re hárompólusú helyzet alakult ki.
Nem olyan fej fej melletti küzdelem, mint Miskolcon, ahol egy ilyen verseny 2014 tavaszán egyéni mandátumot eredményezett Varga Lászlónak, az ellenzéki összefogás jelöltjének. Jó, a borsodi megyeszékhely városiasabb, de világosan látható, hogy a Jobbikkal is konfliktusra kész tapolcai kampánnyal, az ajkaiak meggyőzőbb mozgósításával és a kistelepüléseken jobban ható ellenzéki jelölttel Tapolcán is szorossá lehetett volna tenni a versenyt.
A Kész Zoltán esetében használt modell működik. De egy általános választás bonyolultabb feladat, ott a program, a miniszterelnök-jelölt és az együttműködés módja számít. Nem érdemes félremagyarázni a tapolcai kudarcot és a veszprémi sikert: a nehéz terepeken friss arcok kellenek, s a pártok mellé olyan együttműködések, amelyek új szavazókat hoznak. És szilárd hit abban, hogy lehetséges a kormányváltás alkotmányos ellenzéki oldalról. Vitatkozom azokkal, akik szerint az ellenzéki oldalnak nincs víziója.
Az önfelszámoló ellenzéki viták legkártékonyabb hiedelme ez. Pontosan tudjuk, mi a baj Magyarországon, és tisztességes, elhivatott kormányzással meg lehet oldani az elmúlt évtizedekben felhalmozódott nehézségeket. Nem sorsszerű, hogy a mai generáció gyermekeinek itthon élve rosszabb legyen,mint amilyen nekünk és szüleinknek volt. Az Együtt szerint nyugatra tartó, az egyenlőtlenségeket jobban kezelő jóléti állammal csökkentő, az újra felpörgő kapitalizmus versenyét jól szabályozó, a nettó bért fenntarthatóan növelő kormányzásra van szükség.
A közpénzt a pazarlás és lopás helyett az oktatási rendszerbe kell irányítani, és hozzá kell fogni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer átalakításához.Mert kollektív hazugság, hogy ez így fenntartható. Vannak társadalmi és alkotmányos problémák, amelyek megoldására kísérletezni kell, és vannak olyanok is, amelyek új, radikális, az előzményekkel tudatosan szakító politikát kívánnak. A több pártra szakadt ellenzékben a hangsúlykülönbségek ellenére is meg lehet ezekről egyezni.
Nem az ma az ellenzék baja, hogy ne volna világos a feladata és ne lenne víziója. Gyarapodó, puritán, hazugságoktól és arroganciától mentes, polgári köztársaságban akarunk élni, ahol nincsenek kivételezettek. Amíg nem erősödik meg az alkotmányos jobboldal, addig csak a progresszív ellenzék állíthatja meg a Jobbikot, erre jó példa volt Veszprém és Újpest. Ami hiányzik, az a bátorság, hogy arra szerezzünk felhatalmazást, amit tenni kell. Hazug ígéretekkel nem nehéz népszerűnek lenni. 40 év utáni nyugdíjbavonulási lehetőséget ígérő, fenntarthatatlan manipulációkkal könnyen lesz népszerű a Jobbik.
A mai magyar progresszió legnagyobb kihívása az, hogyan lehet szakítani a választókat hülyének néző, értelmiségi osztálygőgtől bűzlő, két és fél évtizedes gyáva társadalmi játszmákkal. Az Együtt számára ez minden együttműködés feltétele. Nincs ma szenvedélyesebben képviselendő cél annál, mint hogy nyíltan beszéljünk közös gondjainkról, merjünk valóban változtatni, és erre kérni felhatalmazást. Ez nem technokrata feladatlista, hanem modern, liberális, demokrata program, progresszív szociáldemokrata etosszal. Az elmúlt 25 év kudarcait rendbe lehet rakni.
Van, amiben több baloldaliság, van, amiben több szabadság, és van, amiben több polgári nyitottság kell. Csak úgy lesz újra gyarapodás, béke és erős középosztály Magyarországon, ha nem egymás kárára, pazarlóan költjük el a közös forrásainkat. Ha ezt nem tudjuk a választóknak elmagyarázni, nem érdemes győzni. Ezért hiba elfogadni a Fidesz demagógiáját a Quaestor-károsultak ügyében, szemben az adófizetők érdekeivel. Ezért hiba támogatni a szakszervezet-ellenes, a munkavállalói jogokat csorbító béremelés-zsarolást a rendvédelmi szerveknél.
Kormányzóképesség csak abból lesz, ha versenyben választjuk ki a miniszterelnök-jelöltet, és merünk konfliktust vállalni önmagunkkal, saját közösségünkkel is hazánk válságának megoldása érdekében. A Fidesz ezt elmulasztotta, a Jobbik csak súlyosbítaná a bajt. Csak az alkotmányos ellenzék hozhatja el a megoldást. Vízió van, már csak egyenes beszéd kell.
A szerző az Együtt elnöke
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
