A Magyar Narancs beszüretelte a kiröhögni való szövegek közé a Fidesz-frakció közleményét,melyben a bróker a bűnöző szinonimája, a velük való érintkezés eleve bűn, ami persze nem Tarsoly Csaba protektoraira, hanem a szocikra jellemző. Csakhogy hiába nevetséges ez a beállítás, keveseket ingerel kacagásra, viszont sokakat térít el attól, hogy kockázatot vállaljanak. És ez nagy baj. A „brókerbotrányok” – akár kormánypárti, akár ellenzéki – kommunikációjából az jön le, hogy amiben kockázat van, eleve rossz, aki ilyen terméket árul, a rosszra csábít, akik pedig elcsábulnak, szerencsétlen áldozatok.
Akinek nem elég a történelmi tapasztalat, azok Kornai Jánostól is tudhatják, hogy annak a minden korábbit és minden mást felülmúló, rendkívül dinamikus gazdasági, társadalmi és technikai haladásnak, amit a liberális piacgazdaságok – és hosszú távon csak azok – produkálnak, van egy elengedhetetlen feltétele. Az, hogy legyen szabad, gyorsan mozgatható tőke és erős motiváció a kísérletezésre, kockázatvállalásra, újításra, a piaci lehetőségek keresésére, fölfedezésére, megteremtésére, kihasználására, bővítésére.
Nemcsak az a baj, ha ilyen tőkéből kevés van, hanem az is, ha az a kevés szinte kizárólag a társadalom zömétől távoli és idegen forrásokból jön. Külföldről és a szűk elitből. Minél inkább így van, annál idegenebb lesz a társadalomtól az a gazdasági rendszer, amely egyébként és általánosságban a legnagyobb jólétet (legkisebb rosszlétet) biztosítja a számára, és persze annál nagyobb lesz az egyenlőtlenség is, hiszen a piaci sikerek hasznából annál szűkebb réteg részesül, és annál kevésbé épül abból öntudatos és stabil hazai középosztály.
