Az előterjesztést a kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a kormány álláspontjának – figyelmeztet a világhálóra kirakott tervezet, amelyet közösen jegyez az igazságügyi miniszter, az emberi erőforrások minisztere és a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mivel kényes témáról, az egyházi törvény módosításáról van szó, az óvatosság érthető. Egyébként meg vicces. Mintha ebben a történetben a kormány álláspontja bármire is garanciát jelentene. 2011 közepén már parlament elé került egy széles körben egyeztetett javaslat, amit a végszavazás előtti pillanatokban felülírt a fideszes többség. Pedig a szemétbe dobott eredeti verzió elvileg élvezte a kormány támogatását.
A bajok akkor kezdődtek. Egyedül Semjén Zsolt vélte úgy, hogy az Országgyűlés kodifikációs remekművet alkotott. Az egyházi törvény mégis rendre elbukott a különféle fórumokon. Itthon és külföldön is. Annyiszor, ahányszor a jobboldal nekiveselkedett az újabb és még újabb változatnak. A jogszabályt az Alkotmánybíróság, a strasbourgi emberi jogi bíróság és a Velencei Bizottság is elmeszelte.
Sokáig csak kisebb, egyházi státuszuktól a törvény által megfosztott vallási közösségek tiltakoztak, tavaly év végén aztán a kormánynak a katolikus egyházat is sikerült magára haragítania. Erdő Péter bíboros megdöbbenve értesült arról, hogy már megint egy teljesen új törvényt akarnak hozni az egyházakról. A strasbourgi bíróság által kifogásolt bekezdéseket módosítani kell, de – jelentette ki a bíboros – ennek nem szabad az egész törvény eltörlését és új struktúra kialakítását eredményeznie.
