Az éhesen, szomjasan és kimerülten menetelő, hajóról kiszálló vagy vonaton utazó, kerítések mellett álló vagy tömegesen terelt menekülteket mutató képek és hírek naponta láthatóak és hallhatóak nemcsak az európai médiában, hanem világszerte. A képekhez és hírekhez fűzött kommentek, magyarázatok között jelentős különbségek vannak. Naponta látjuk és halljuk, hogy a magyar közszolgálati média sokszor az elemi emberi értékeket és az újságírás alapvető etikai normáit megtagadva Európában szinte kirívóan menekültellenes hangon szól, és a politikai propaganda nemtelen eszközévé vált. De Európa sajtójából sok elismerésre méltó példát ismerünk, amelyek bízvást mindenki elé mintaként állíthatók.
Április végén az 56 európai ország (köztük Magyarország) 73 közszolgálati médiáját összefogó szervezetnek, az European Broadcasting Unionnak (EBU) a szemináriumán három uniós tagország (Görögország, Németország, Svédország) közszolgálati médiájának programjait mutatták be. Azokat, amelyek a tévén, a rádión és az interneten keresztül célirányosan olyan programokat és szolgáltatásokat sugároznak, amelyek révén a menekülteknek segítséget nyújtanak, másrészt a menekültválság okozta társadalmi problémákat igyekeznek enyhíteni.
Ezeknek a programoknak az alapfilozófiája az, hogy a menekültek kérdése úgy a befogadó társadalom, mint a média számára kétoldalú problémakör. Az egyik oldalon az áll, hogy az újonnan érkezett menekültek és a menekültstátuszért folyamadók a befogadó országok mindennapi életével kapcsolatban megfelelő válaszokat igényelnek nagyon sok alapvető kérdésre. Másrészt a befogadó társadalmak tagjai számára fontos, hogy megfelelő információik legyenek és meg tudják érteni azokat a politikai helyzeteket, emberi sorsokat, amelyek miatt a menedékkérőknek el kellett menekülniük a hazájukból. Megfelelő információk és szolgáltatások kellenek mindkét oldal számára ahhoz, hogy kialakuljon közöttük a társadalmi kohézió.
A görög közszolgálati rádió és tv (ERT) képviselője, Vasilis Vasilopoulos arról beszélt, hogy mivel a menekültek korábban többnyire csak átutaztak Görögországon, és nem töltöttek hosszabb időt ott, a közszolgálati média elsősorban a koordinációs feladatok megoldásában tudott segíteni. Folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a menekülttáborokban lévő helyzetről, a gyerekek nagyobb figyelmet igénylő szükségleteiről, s ehhez kapcsolódóan igyekeznek segíteni az egyházi és más segélyszervezetek, intézmények munkájának koordinálásában. A közszolgálati média egyfajta információs csatornaként köti össze a segítőket és a segítséget igénylőket. Az ERT ehhez egy külön platformot hozott létre, amelyen hasznos információkat szolgáltat a görög társadalom számára a különböző szervezetek tevékenységéről, a szükségletekről és felajánlásokról. A közszolgálati rádió is számos ilyen jellegű programot sugároz. A társadalom általában pozitív visszajelzését tükrözi a honlap több mint tízmilliós látogatottsága is.
A német közszolgálati média tevékenységéről Isabelle Schayani (ARD) számolt be. Ő azt emelte ki, hogy a programok elsősorban a menekültek letelepedésével, társadalmi integrálásával kapcsolatos problémákra, kérdésekre koncentrálnak. Az egyik kulcskérdés a német nyelv tanítása. Ezen a területen a közszolgálati média elsősorban a Goethe Intézet menekültek számára készített, az interneten elérhető és onnan letölthető nyelvi kurzusaira támaszkodik. A Goethe Intézet nagyon sokféle alkalmazást készíttetett a menekültek számára, amelyek letölthetők a honlapjukról. Ezek is részei a német befogadó kultúra gyakorlatának.
A közszolgálati média a nyelvoktatáson túl fő feladatának tartja a németországi életről szóló információk eljuttatását a menekültekhez. Ennek egyik legfontosabb eszköze a mobilkommunikáció, mivel a menekültek jelentős része rendelkezik ilyen eszközökkel. Fontosak az online platformok és a közösségi médián belül elsősorban a Facebook. A WDR által működtetett http://www1.wdr.de/nachrichten/wdrforyou/ oldal négy nyelven (arabul, perzsául, angolul és németül) közvetít azonos tartalmú információkat, riportokat és szórakoztató műsorokat a menekültek számára. A menekülteknek szóló oldalon http://www1.wdr.de/nachrichten/refugees/refugees-nrw-100.html jogi „elsősegélynyújtás” keretében a menekültként való letelepedéshez való jogokkal, az oktatással, az egészségügyi ellátással és egyéb alapvető dolgokkal kapcsolatos kérdésekre adnak választ. A WDR péntekenként interaktív módon további jogi segítséget biztosít a Facebookon keresztül. Ennek a kiemelkedő népszerűsége, a kérdések nagy száma a szervezők számára is hatalmas meglepetést okozott.
Mindez az újságíróknak azt a korábbi tapasztalatát erősítette meg, hogy az embercsempészek és mindenki más ellen, aki a menekültekből ilyen vagy olyan formában anyagi hasznot húzott, a leghatásosabb fegyver a megfelelő információ. Ha az egyetlen információforrás az embercsempész és a kufár, akkor a kiszolgáltatott menekültek menthetetlenül az ő befolyásuk alá kerülnek. Ezért is van kimondottan nagy jelentősége és kiemelkedő szerepe a médiának.
A svéd közszolgálati média tevékenységéről Firas S. Jonblat és Rafa Almasri számolt be. A P1 nevű közszolgálati rádióadó szíriai menekült újságírókat is alkalmaz, hogy olyan műsorokat készítsenek, amelyek egyszerre szólnak a menekülteknek és a svéd társadalomnak. A háborús eseményekkel való foglalkozás fontos a menekültek számára, de a svédek számára is, hogy minél jobban megértsék, mi történt, milyen emberi tragédiák zajlottak le Szíriában, s kik azok a menekültek, akik most a szomszédságukban élnek. A műsorok svéd, angol és arab nyelven hangzanak el, hogy minél szélesebb körhöz jussanak el. Ez a svéd rádió szintén alkalmazza a Facebookot, és saját csoportja van. Az általuk készített műsorok fő célja az újonnan érkező menekültek védelme és segítése, valamint a minél hamarabbi és sikeresebb integrálásuk a svéd társadalomba. A rádióban dolgozó szíriai újságírók révén rendszeres az arab világban élőkkel való kapcsolat, így a műsorokban megszólalnak a Szíriában maradt túlélők, valamint a Szíriával határos országokba menekültek. Mivel a program az interneten is elérhető, műsoraikat sok helyen hallgatják az arab világban.
Az Európai Parlamentben bemutatták Gianfranco Rosi olasz rendező Fuocoammare című filmjét, ami idén februárban a 66. Berlini Arany Medve Filmfesztiválon elnyerte a legjobb film díját. Ennek a Lampedusa szigetére érkező menekültekkel foglalkozó filmnek a laudációját az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz és az Európai Bizottság külügyekkel foglalkozó alelnöke, Federica Mogherini tartotta. A film megindító őszinteséggel mutatja be a kb. 6000 fős halászközösség mindennapos küzdelmes életét, amelyben az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet kap a tengerről érkező menekültek áradata.
A megindító filmmel kapcsolatban az EP elnöke a humanitást, a szolidaritást és az emberi tartást emlegette, s kijelentette, hogy az EU-nak csak ez lehet az útja, bár vannak olyan országok, amelyek ezt nem ismerik fel. Mindezzel kapcsolatban ő is a média különösen fontos szerepét említette.
A szerző közgazdász
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
