Úgy döntött, hogy vesz egy új autót. Lehetőleg pirosat, sportkipufogóval, sötétített szélvédővel. Kétliteres motorra gondolt meg úgy 160 lóerőre. Kifizette az első részletet, átvette, hazavitte. Másnap reggel beleült, de nem sikerült beindítania. És akkor belé hasított: de hisz valójában nincs is szüksége kocsira. Hát akkor most mi legyen?
Ehhez hasonló helyzetbe lavírozta magát néhány éve az esztergomi önkormányzat. Igaz, a városatyák nem autót vettek, hanem egy mélygarázst. Hogy pontosan miért, azt ma sem tudja senki, hiszen amúgy kényelmesen lehet parkolni a belvárosi utcákban. A látványos imázsváltáson átesett ex-polgármester, Meggyes Tamás – aki politikai száműzetésbe kényszerítése óta barkót, harcsabajszot és copfot növesztett – ma is azt vallja, hogy nem valamiféle hagymázas álom, hanem a gondos előrelátás vezette az ujjait, amikor aláírta a prímás-szigeti mélygarázs megvásárlásáról szóló kontraktust. Lelki szemei előtt új szállodák, turisták tízezrei lebegtek. Az álmokból mára két félkész hotel lett, az egyik aljában pedig a mélygarázs, amelyet még idejében sikerült a beruházónak rásóznia a Meggyes-féle önkormányzatra. És amelyet a városnak 2014. szeptember végéig kell kifizetnie.
Azért az esztergomi polgároknak egyszer csak illene feltenniük azt a kérdést: ki volt az a nagyon okos ember, aki kitalálta, hogy a folyó árterében építsenek egy háromszintes mélygarázst? Amely így kizárólag alacsony vízállás mellett üzemeltethető, akkor is szivattyúkkal kell visszaemelni a beszivárgó vizet a folyóba. Nem csoda, hogy a létesítmény már hosszú ideje nem üzemel, csak viszi a város pénzét.
