„Mindig a leggyengébbeket rúgja meg a kormány, azok már nem tudnak pofázni” – kommentálta egyik olvasónk az új rákterápiák támogatási visszásságairól szóló tegnapi cikkünket. Ebben arról írtunk, hiába ajánl az egészségbiztosító 18 új gyógyszert a daganatos betegek gyógyításához, a kormányzati bürokrácia döntésképtelen. Csak külön eljárással, egyedi méltányosság keretében engedélyezi a gyógyszer használatát. Ha engedélyezi. És ekkor is óriási időveszteséget okozva. Ha lenne döntés a finanszírozásról, akkor mindenki automatikusan megkaphatná ezeket a terápiákat, akinek szüksége van rájuk. Ezek a gyógyszerek életet menthetnek.
De ilyen döntés nincs, ezért az orvos kérvényt ír, leleteket gyűjt, borítékol, postáz és küzd. Évente átlagosan 5000 beteg tízezer kérvényéről dönt alig több mint fél tucat orvos, gyógyszerész és más szakember. Hogy miként születik meg a döntés életről-halálról, az ő titkuk.
Ha az adott súlyosságú rákra van támogatott készítmény, megtagadják az új gyógyszer engedélyezését. Akkor is ezt teszik, ha ez a támogatott terápia az adott betegnek nem jó, nem reagál rá. S ha valaki meg is kapja az engedélyt, azt háromhavonta meg kell újítania. Minden kezdődik elölről.
