A legálisan elérhető tartalmak piacában hatalmas növekedési lehetőség rejlik, amelynek nemzetközi dimenziója is jelentős.
Problémát jelent viszont, hogy Európa szerzői jogi szabályozása gyakorlatilag azóta nem változott, hogy 15 éve kezdetét vette a digitális forradalom, és ki kellett alakítani az első szabályokat. A szabályozás számos aspektusa felett eljárt az idő, elhaladt mellettük a valóság.
Mindketten tisztában vagyunk vele, milyen heves viták dúlnak a szerzői jog körül. A vélemények különbözőbbek nem is lehetnének: vannak, akik semmit sem változtatnának a jelenlegi rendszeren, míg mások forradalmat követelnek. De hogy világosan és pragmatikusan fogalmazzunk: az új digitális valóságban a szerzői jog a kreativitás és a kulturális sokszínűség szempontjából ugyanolyan megkerülhetetlen tényező, mint az alkotók tisztességes díjazásának elve. Ezért mi forradalom helyett a fokozatos fejlődés mellett tesszük le a voksunkat.
A reform során kiegyensúlyozott és célirányos szabályok kialakítására kell törekednünk, amelyek megkönnyítik a kulturális tartalmakhoz való hozzáférést, miközben azok díjazásáról is gondoskodnak, akik e tartalmakat létrehozzák, vagy előállításukba befektetnek. Végső soron az a célunk, hogy a szabályok korszerűsítése révén az európai kultúra nagyobb közönséghez jusson el, és egyúttal felvirágoztassuk a kulturális sokszínűséget és új lehetőségeket nyissunk az alkotók előtt.
Hét hónappal a digitális tartalmak egységes piacának kialakítására irányuló stratégiánk bemutatása után most már eljött a cselekvés ideje. Az Európai Bizottság előterjesztette a szerzői joggal kapcsolatos első jogalkotási javaslatát. A javaslat célja, hogy lehetővé tegye az online tartalomszolgáltatásért fizetők számára – legyen szó e-könyvekről, zenéről, videojátékokról, filmekről, tévésorozatokról vagy sportközvetítésekről –, hogy utazás közben, valamely másik uniós tagállamban is hozzáférjenek a már kifizetett szolgáltatásokhoz. Ez ma még gyakran nem lehetséges. Egy új európai jogról beszélünk tehát: az online tartalomszolgáltatás határokon átnyúló hordozhatóságáról.
Ez a jog érezhető változást hoz majd, akárcsak az a döntés, amelyet idén hoztunk meg a roamingdíjak eltörléséről. Azt szeretnénk, ha a reform pozitív hatásai 2017-re már érezhetővé válnának az európaiak számára. Gyorsan kell tehát cselekednünk jogalkotó partnereinkkel, az Európai Parlamenttel és a tanácsban részt vevő tagállamokkal.
A minap a tervbe vett szerzői jogi reform többi részét érintő politikai tervet is bemutattuk. A következő jogalkotási javaslatok 2016 tavaszán várhatók. A határokon átnyúló hordozhatósággal kapcsolatos kérdéseken túlmenően ezek olyan kezdeményezéseket is magukban foglalnak majd, amelyek az Európa jövője szempontjából oly meghatározó oktatást és kutatást is támogatják – mindkét területen fontos szerep jut a szerzői jog által védett anyagok használatának.
És akkor beszéljünk a kalózkodásról. Elengedhetetlen, hogy a szerzői joggal kapcsolatos szabályok kellő szigorral érvényre jussanak, ha vissza akarjuk szorítani a kereskedelmi méreteket öltő, Európában vészesen elharapózott kalózkodást, amely hatalmas veszteségeket okoz kreatív ágazatainknak.
Méltányosabb üzleti feltételeket szeretnénk teremteni mind az online tartalmak alkotói, mind az ezekbe a kreatív tartalmakba befektetők számára. E cél érdekében a lehető legjobb megoldásokat keressük.
Tudjuk, hogy egyesek aggodalommal tekintenek reformterveinkre. Például a filmesszakma, amely ragaszkodik a filmgyártás eddigi üzleti modelljéhez, amelynek lényege a jogok területi hatályának elve. Egy biztos: ami működik, azon nem akarunk változtatni, és nem áll szándékunkban páneurópai engedélyek bevezetése. A kiegyensúlyozott megközelítés érdekében megbeszéléseket folytattunk az alkotókkal és a vita összes résztvevőjével, hogy a szerzői jog továbbra is a kulturális alkotótevékenység hajtóereje lehessen digitális korunkban. Ezért fontosabb, mint valaha, hogy megteremtsük a megfelelő jogi környezetet ahhoz, hogy az európaiak új digitális formákban fedezhessék fel és élvezhessék a kulturális tartalmakat.
Andrus Ansip
az Európai Bizottság alelnöke
Günther H. Oettinger
a digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztos
