A megszállási emlékmű még nincs kész. Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő szerint június közepéig meghosszabbították az építkezésre kiadott területfoglalási engedélyt. Akár heteket is késhet az avatás. Ami persze egyáltalán nem baj: amíg a sassal kombinált arkangyalt nem telepítik ki a Szabadság térre, addig él a remény, hogy Orbán Viktor mégis hajlik valamilyen kompromisszumra. Jó lenne, ha így lenne.
Jó lenne, ha a kormány megpróbálná elkerülni az eddiginél is durvább emlékezetpolitikai botrányt. Sok illúziónk nincs, de mintha változást érzékelnénk a kormányzati széljárásban.
Gyaníthatón nem független a nagypolitikai mozgásoktól, hogy a gyömrői önkormányzat felülbírálta két évvel ezelőtti határozatát: a Pest megyei városban már nem viseli közterület Horthy Miklós nevét.
L. Simon László, a Fidesz kultúrpolitikusa pedig közölte: az 1944-es német megszállást követően játszott szerepe miatt Horthy Miklósnak nem lehet szobra Magyarországon. Még akkor sem, ha a kormányzónak voltak érdemei a deportálások leállításában.
A magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév célja „elsősorban a múltunkkal való szembenézés, megértés és a megbékélés”. Az idézet Orbán Viktor januárban kiadott közleményéből való.
Később, a Mazsihisz vezetőinek írt levelében a miniszterelnök együttérzésről, jó szándékról és párbeszédről értekezett. Tavasszal mozgalom alakult Eleven Emlékmű néven. A szervezők azt kérték minden magyartól, vigyen magával a Szabadság térre egy-egy emlékkövet, mécsest, családi fotót, személyes tárgyat.
A több mint ötven napja tartó tiltakozó demonstrációk mellett a Szabadság téren nap mint nap beszélgetéseket is tartanak. Ha a kormányban tényleg motoszkál az együttérzés, és valóban az volt a szándék, hogy méltó emlékhely jöjjön létre, akkor örömmel jelentjük: a terv megvalósult.
Az oszlopok a helyükön állnak, szoborra semmi szükség. Sem sasos-arkangyalosra, sem másmilyenre. Nem tudunk jobbat kitalálni: maradjon így, ahogy van. Már csak a kordont kell elbontani.
