Magyar föld – senki földje

Csakhogy az esetek nagy többségében ez az új szerződés nem jöhet létre, mert az már a földforgalmi törvényben foglalt birtokkorlátba ütközik. A földforgalmi törvény kimondja, hogy egy földhasználó, tehát egy társaság legfeljebb 1800 hektár földet használhat. A korlát úgy lép életbe, ahogy a ma élő bérletek lejárnak, újabbak már csak a korlát eléréséig köthetők. A most értékesítésre kínált állami földek döntő részét olyan gazdaságok bérlik, amelyek 1800 hektárnál jóval nagyobb területet használnak. Ha a tulajdonosváltás miatt a régi bérleti szerződés megszűnik, a helyébe nem léphet új, mert az a földforgalmi törvénynek ebbe a korlátjába ütközik. Ha egy gazdaság által használt összes föld elkel, akkor csak 1800 hektárig jöhet létre új szerződés, tehát csak az eladott földek töredékére marad meg a bérlet. Ha a gazdaság által használt földeknek csak egy része kel el, mert eleve nem hirdették az összeset, vagy nem került rá vevő, és a gazdaságnak marad legalább 1800 hektár állami földje, akkor egyetlen vevővel sem jöhet létre új szerződés.

Ha tehát a parlament elfogadja a beterjesztett javaslatot, akkor lehet ugyan módosítani a bérleti díjat, de nem lesz bérlet, azaz nem lesz mit módosítani. Ez érdektelenné teheti a potenciális vevőket, de akik már nyertek árverésen, erre hivatkozással nem léphetnek vissza. Az eladásra gyakorolt negatív hatás akár üdvözlendő is lehetne, hiszen kudarcra ítélné az állami földek eladását.

Van azonban egy olyan következménye ennek a csapdának, ami aztán végképp nem kívánatos: szinte azonnal szétverheti a ma állami földön gazdálkodó nagyüzemeket vagy azok jó részét. Ha ugyanis elkel a föld érzékelhető része, és arra megszűnik a régi bérlet, de nem jöhet létre új, akkor ezek a földek azonnal kikerülnek az eddigi használó birtokából. És ha a vevő arra számított, hogy bérlőt is kap az üzlettel, maga pedig nem készült fel a föld művelésére, akkor hatalmas területeken szünetel, vagy megszűnik a mezőgazdasági termelés.

A kérdés az, hogy az apparátus hozzá nem értése miatt alakult így a helyzet, vagy ez, tehát a nagygazdaságok gyors szétverése a kormány célja. Mindenesetre Lázár János két éve azt ígérte, hogy 2017-ig érvényre juttatja a birtokkorlátot. Talán így?

A szerző a DK alelnöke

*

Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.