Szombatra virradóra életbe lép Szíriában valami. Nem béke, még csak nem is részleges tűzszünet. De valami. Az ellenségeskedés felfüggesztésében egyeztek meg bizonyos harcoló felek az Egyesült Államok és Oroszország közvetítésével. Az egyezség nem vonatkozik az „Iszlám Állam" (IS) terrorszervezetre és az al-Kaidához kötődő Nuszra Frontra. Mind a két szervezet jelentős területeket ellenőriz. Az alkuban nincs szó a kurdokról, akik nyilatkozatban közölték, hogy továbbra is harcolnak az IS és a Nuszra ellen.
Szíria térképe az egymással és az el-Aszad-rezsimmel is harcoló csoportok leopárdbőrévé lett. Romhalmazzá vált, államként szétesett, idegen hatalmak fegyver- és taktikai kísérleti terepe. Már ötmillió lakója menekült külföldre. Ha valahol, itt kell a béke. Ez a háború mérgezi a világot, súlyos fenyegetés a Közel-Keletre, Európára. Ha nincs béke, akkor még mélyebbre süllyed az iszlám világ kapcsolata a többi civilizációval. A béke létérdeke Oroszországnak is. A vérontás bizonytalanná teszi a helyzetet kaukázusi területein, kiképzőterepe a dzsihadista harcosoknak. A szíriai háború ugyan jó a fegyveriparának, de szétzilálja az olaj- és gázpiacot. Az orosz vezetés képes provokálni a Nyugatot, de gazdaságilag ő húzta a rövidebbet a kölcsönös szankciókban is.
Ezzel a legutóbbi megállapodással viszont Moszkva visszaszerezte a korábbi szuperhatalmi szerepet. Nem rendezhető nélküle egy globálissá mérgesedő regionális konfliktus. Az oroszok átvették a terrorizmus elleni háború frazeológiáját G. W. Bushtól. Mivel katonai jelenlétük Szíriában hatékonyabb a nyugatinál, jobb az esélyük az IS elleni fellépésben is. Lehet, hogy ők fogják megszabadítani a világot ettől a fekélytől? A megállapodás orosz érdeket szolgál, hiszen visszahelyezte a főszerepbe az általuk segített el-Aszadot és szövetségeseit. A rezsim áprilisra még választásokat is hirdetett.
