galéria megtekintése

Leváltja, nem váltja

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 25. számában
jelent meg.


Horváth Gábor
Népszabadság

Kéne szerezni egy margarétát, hátha a szirmai megmondják: leváltja vagy nem váltja le... Annyit érne, mint amikor az óvodás kislány játszik a nyári réten. Szijjártó Péternek nincs külpolitikája, legfeljebb futsallcsapata, személye súlytalan, mint a pille. Ezért is került a Bem rakpartra. Ő aztán nem ostromolja a kormányfőt elképzelésekkel, javaslatokkal – irgalom ura, ne hagyj el! –, bírálatokkal. Nem kell attól tartani, hogy privátban mást mond, mint nyilvánosan, hogy vacsora végi konyakozás közben megengedne magának némi fejcsóválást a főnöke rovására, érzékeltetendő, hogy neki más a véleménye. Nem, hogy más lenne a véleménye, de nincs is. Ideális külügyminiszter Orbán Viktor számára, aki ha az ellenkezőjére akarná változtatni a külpolitikáját, hű minisztere rezzenéstelen arccal követné.

Úgyhogy Szijjártó Péter helyében nem izgulnánk nagyon, akármit súgjanak is a gyors bukásában reménykedő atlantista ügynökök a balliberális sajtónak.

Ahmet Davutoglu török kormányfő tegnapi vizitjével pedig lezárult a február 2-i Merkel-látogatással kezdődött karneváli szezon, amelynek során bőven volt alkalom maszkokat váltogatni és új lépésekkel gazdagítani a már ismert diplomáciai táncot. Talán nem túlzás azt írni, hogy Orbán nem jött ki jól ebből a három hétből. Vlagyimir Putyinnak tett gesztusai miatt nem csak az USA, immár Lengyelország is erősen neheztel.

 

A miniszterelnök gondolkodása meghökkentően énközpontú, legalábbis ahhoz képest, hogy elvben az egész ország sorsa nyomja a vállát. Önvédelmi reflexei eddig nem hagyták cserben, feltehetően most is érzi, hogy egy cseppet messzire ment. Különben tegnap nem lépett volna egy lépést hátrébb a tavalyi tusványosi beszédben felrajzolt illiberális demokráciaképtől, hogy immár a „nem az európai eszmerendszert” követő államok gazdasági sikereiről beszéljen, érzékeltetve, hogy ő ellenben az „európai” eszmerendszerhez tartozik.

A török vendég figyelmét aligha kerülte el az apró különbség, de nem adta jelét elégedetlenségnek. Ahogyan előre sejteni lehetett, ezúttal nem volt olyan kínos jelenet, mint az Angela Merkel német kancellárral vagy Ewa Kopacz lengyel kormányfővel tartott sajtótájékoztatókon. (Annál furcsább, miért vették le szinte azonnal a kormányzati honlapról a miniszterelnökök teljes sajtóértekezletét megörökítő videót, s tettek vissza a helyére egy szerkesztett változatot, amelyből már kimaradt a Népszabadság riporterének a török modellre vonatkozó kérdése a válasszal együtt.)

Volna abban logika, hogy a keleti nyitás totális csődjét Orbán Szijjártóra kenje, és a mostani tárcát kettévágva újra létrehozza a külügyminisztériumot, a mostani miniszternek meghagyva a külgazdaságot. De hát abban is lenne logika, hogy egy országnak, ha már van saját pénzneme, legyen pénzügyminisztériuma, és Orbán ezt mégsem lépte meg. A miniszterelnök egyrészt díjazza a lojalitást, másrészt nem úgy tűnik, hogy külpolitikát váltana. Pedig lenne rá oka.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.