galéria megtekintése

Legyen világosság!

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 24. számában
jelent meg.

Garamvölgyi Zsolt
Népszabadság

Nemrég a BBC több műsorában foglalkozott Kína fejlődési kilátásaival. Közismert, hogy e hatalmas ország – mely az ókorban, kora középkorban jelentős találmányok sorával gazdagította az emberiséget –, napjainkban főleg a (nem mindig legális) adaptáció révén biztosítja gazdasági növekedésének legfontosabb feltételét, a piacképes termékeket. Ez az út egyre kevésbé járható, s ha Kína tartani akarja fejlődésének eddigi ütemét, szakítania kell követő stratégiájával, s javítania kell innovációs teljesítményén. A BBC által megszólaltatott szakértők a legfontosabbnak azt tartják, hogy a lexikális ismeretek átadását favorizáló iskolát a kreativitást, a gondolkozást fejlesztő iskola váltsa fel. Egyikük szerint Kínának meg kell értenie a kreativitás jelentőségét, ha fontos szerepet akar betölteni a világban.

Az átalakulás persze nem fog egyik pillanatról a másikra bekövetkezni, ezért is küldik fi ataljai kat egyre nagyobb számban fejlett nyugati országokba – főleg az Egyesült Államokba – tanulni, ahol a hazaitól gyökeresen eltérő, a kreativitást, a problémamegoldó képességet sokkal inkább fejlesztő képzésben részesülhetnek. Bár gyakorlati eredményekben ez nem mutatkozik meg, az Európai Unióban is hasonlóan vélekednek. A 2009-es esztendőt például a kreativitás és innováció európai évének nyilvánították annak a meggyőződésnek a jegyében, hogy ezek erősítése a versenyképes Európa feltétele.

 

Magyarországnak sincsenek jelentős számban hazai innováción alapuló piacképes termékei, s kicsinysége okán a másolásra épülő kínai példát sem követheti. A rendszerváltás óta – amikor megszűnt a világszínvonalat el nem érő termékeink számára biztos piacot nyújtó KGST – hazánk a régió más országaihoz hasonlóan passzív fejlődési stratégiát követ: az olcsó munkaerőkínálattól, az infrastruktúra-fejlesztéstől, a kedvezményekkel becsábított tőkétől remél előrelépést. Az évek során bebizonyosodott e modell életképtelensége: az így elérhető lassú és ellentmondásos fejlődés nem képes lépést tartani a társadalom ellenállhatatlanul feltörő igényével a jobb életre. Kedvező változást csak az aktív fejlődési stratégiára való áttérés hozhat, amely az innovációra épül.

Ehhez a magyar társadalomnak is meg kell értenie a kreativitás döntő jelentőségét, amitől nagyon messze vagyunk. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a magyar kivételesen találékony nép, de ez nem igaz. Az utóbbi évtizedekben csupán két valamirevaló találmányt tudtunk felmutatni: a Rubik-kockát és az üvegbetont. Az előbbiből nem tudtunk, az utóbbiból – szűk alkalmazási lehetőségei miatt – nem lehet sok pénzt csinálni.

Már a 2010 előtt összeállított Nemzeti alaptanterv sem tartotta külön figyelmet érdemlőnek a kreativitás fejlesztését, hanem azt az egyes tantárgyak keretében gondolta megvalósulónak. Ez fatális tévedés! A meglévő tantárgyak alapvetően különböző ismeretek átadására szolgálnak. Azt állítani, hogy ezek oktatása közben egyúttal megtörténhet az alkotóképesség megfelelő fejlesztése, ugyanolyan képtelenség, mint kijelenteni, hogy nincs szükség testnevelésre, mert a gyerekek cipelik a táskáikat, emelgetik a kezüket és néha még a tábláig is elsétálnak.

A konzervatívok hatalomra kerülése tovább rontott a helyzeten. Úgy tűnik, ők a kreativitást afféle isteni tulajdonságnak fogják fel, nem is kísérleteznek a fejlesztésével. Ehelyett bevezették a hittant, lehetővé tették a sakk, a lovaglás tantárgyként való választását, s talán a rovásírás, a baranta, az íjászat is elfoglalja nemsokára az őt megillető helyet a tananyagban.

Baloldali politikát az valósít meg, aki megteremti a társadalom által elvárt ütemű fenntartható fejlődést, ami viszont csakis a fiatalok vállalkozói, innovációs potenciáljának erősítésével érhető el.

A kreativitás nem valami természetfeletti, hanem általános emberi képesség, mint, mondjuk, a járás, a beszéd. De míg ezek használatára rá vagyunk kényszerülve, s a fejlesztésükre szolgáló módszerek is közismertek és általánosan gyakoroltak, az alkotóképességet nem tartják létfontosságúnak, s nem is igen tudják, hogyan fejleszthető. A kreativitás fejlesztésére – ami ugyanolyan időigényes, alapos és céltudatos munkát igénylő feladat, mint bármely más képzés –, az alkotó tevékenység gyakorlása a megfelelő módszer. A legalkalmasabb erre a képzőművészetekkel való foglalkozás, azon belül is a legkülönbözőbb formájú, funkciójú, szerkezetű tárgyak kitalálására, megtervezésére, elkészítésére szolgáló tárgyalkotás. Ez ugyanis rendkívül széles körű tevékenységre nyújt lehetőséget – változatos, vonzó és megoldható feladatok sokaságát kínálva –, így tág teret hagy a fantáziának. Jelenleg nincs olyan tantárgy a közoktatásban, amely megfelelő keretet biztosítana ennek. Egy új tantárgy, a forma és konstrukció bevezetése szolgálhatná a kreativitás általános fejlesztését a közoktatásban.

Emellett a kezdeményezőkészség fejlesztése, a vállalkozáshoz szükséges ismeretek elsajátítása érdekében ki kellene alakítani, és el kellene terjeszteni a vállalkozó iskolák típusát, ahol a diákok a tantárgyakhoz lehetőleg minél szorosabban kapcsolódó gazdasági tevékenységet is végeznének. Ösztönözni kell az intézményeket, hogy ilyen irányba mozduljanak el, és olyan tevékenységeket kell biztosítani számukra, amelyek gazdaságosan végezhetők, s valamilyen formában az iskola egészét – vagy legalábbis túlnyomó részét – megmozgatják (léteznek ilyenek).

Ezzel párhuzamosan persze csökkenteni kell azoknak az ismereteknek a súlyát, amelyek jelentősége az emberek életében túlértékelt, hasznosulásuk esélye csekély, bizonytalan, s elsajátításuk ahhoz képest aránytalanul nagy terhet ró a diákokra. A világban mára felhalmozódott tudásnak csak pici töredékét képes egy ember agya befogadni. Csak az általánosan hasznosulók elsajátítását kell mindenki számára kötelezővé tenni, a többit ki-ki érdeklődésének, befogadóképességének, szükségletének kell meghatároznia – ez lenne a személyre szabott oktatás!

Persze az emberek, a pedagógusok túlnyomó többsége – s ezáltal a politika is – nehezen fogadná el a változtatásokat. Azt viszont meg kell értenie mindenkinek, hogy vagy rálépünk erre az útra, vagy utódainkat is arra a nyomorúságra ítéljük, amiben élünk.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.