Volt egy kis felhördülés, amiért az edelényi születésű T. Mária közel öt éven át úgy dolgozott orvosként Egerben a kórházban, a városi ügyeleten és Tiszanánán, helyettesítő háziorvosként, hogy nem volt diplomája. Vagyis volt neki, csak hamis. A „Diplome d’Etat de docteur en médecine” jelzésű állami orvosdoktori oklevelet állítólag Toulouse-ban szerezte. Hogy miért pont erre a városra esett a választása, nem tudni.
Talán az asszony megrögzött frankomán. Imádja a meleg croissant-t, élvezettel keni a házi vajat reggelente a bagettre, s akárcsak a francia nők többsége, ő sem húzza ki vastag fekete ceruzával az alsó szemhéja kontúrját. De az is lehet, hogy edelényi kisgyerekként, jobb életről álmodozva órákig ült a Bódva partján, s bámulta a híd túloldalán lévő romos L’Huillier-Couburg kastélyt, amelynek építtetője egy francia katonatiszt volt.
Elképzelte, hogy kastélyúrnőként nem kellene lemondania Louis Vutton táskákról, gyönyörű karórákról, szőlőbirtokokról, új-zélandi koncertélményekről, s egyéb, csak az úri nép számára elérhető élvezetekről. Francia lovag híján azonban kénytelen volt a saját lábára állni. Hosszú évekig dolgozott egészségügyi asszisztensként, talán ott érezte meg, nem is olyan ördöngös ez a szakma.
