Mr. Arpad Habony táblával várták a magyar jobboldali hagyomány interaktív karikatúráját a dubaji repülőtéren, legalábbis egy komoly facebookos karrierbe kezdett fotó ezt mutatja. Münchenben – titkosszolgálati információk szerint – az Iszlám Állam robbantásra készült. A Magyar Szocialista Párt ötpontos programot tett közzé 2016-ra.
Ezek a szilveszteri események egymástól látszólag függetlenek, ám így együtt megmutatják: az a világ, amelyet az utóbbi két évtizedben belaktunk, elköszönt, s továbbállt, s most párhuzamos társadalmakban élünk. És azért nézzük végig az ilyen-olyan jobboldal diadalmenetét idehaza és Európában egyaránt, mert ők időben megértették ezt a radikális változást. Nem csak azzal voltak elfoglalva, hogy GDP-adatokkal és bevándorlók aránya a lakosságszámhoz munkacímű egyenletekkel, és egyéb statisztikai mutatók alapján bizonyítsák: nincs itt semmi látnivaló, a liberális demokráciák jobban teljesítenek. Megértették, e hatékonyságfókuszú látásmód feledi, hogy minden közösségnek vannak hagyományai, rítusai, kulturális mintái, hitei, igazságai.
A jobboldal azért lett domináns, mert hajlandó nem lenézni ezeket a társadalmi változókat. Ezért nem is tagadja el, hogy párhuzamos társadalmak alakultak ki. Ám értékvilágából következően felismerése után azonnal – a multikulti elleni elszánt küzdelme jegyében – kulturális keretbe helyezte a jelenséget: ebből következően lesz politikája idehaza patrióta helyett nacionalista, kizáró jellegű, s létező vagy konstruált csoportok közötti konfliktusban gyökerező.
