A kulturális államtitkárság a Nemzeti Együttműködés Kormányzatának legrejtélyesebb övezete. Miközben az orbánizmus legfelső káderállománya számos területen mozdulatlan (gondoljunk például Pintér Sándor belügyminiszteri örökbérletére), addig a kulturális államtitkári székben Szőcs Géza fél ciklusa egyelőre megközelíthetetlen rekordnak számít.
Mindez ráadásul úgy, hogy ha van kormányzati egység, ahol a világon semmi sem dől el, akkor pont ez az. Bő négy éve, „az átmenet zavaros évtizedeinek” végóráiban a pálya szélén melegítő Szőcs Géza még azért lobbizott, hogy önálló tárcát kapjon a kultúra, közvetlenül a kinevezése előtt pedig a külföldi kulturális intézetek ügyének „kiszervezése” ellen tiltakozott levélben saját leendő kormányánál. Naivitása szinte határtalannak tűnik mindannak ismeretében, ami azóta történt. Nemhogy a Magyar Művészeti Akadémia nyomulásának nem tudott ellenállni az államtitkárság (L. Simon László sokat tudna mesélni erről, de már aligha fog), nemcsak Kerényi Imre kapott lehetőséget és pénzt némi „privát” kultúrpolitikai ügyvitelre és vizionálásra, de még Markó Iván társulatának szeszélyes támogatását is a tárca feje fölött intézte a bizonyos kulturális kérdések iránt igenis szenvedélyesen érdeklődő Orbán Viktor.
Egyszerűen senki sem akadt a „kulturális holdudvar” egyként emlékezetes szereplői közül, aki ne tudott volna röhögve átlépni rajtuk, amikor csak akart. Halász János, ha nem régi barátainak nagyvonalú állami támogatása miatt, akkor legfeljebb kiállításokon, lokális kulturális rendezvényeken és intézményátadásokon mondott, szinte már művészien üres megnyitóbeszédeivel szerepelt a hírekben. Az eddigi utolsó fázisban az egykori államtitkár, L. Simon László – aki éppen abba bukott bele, hogy próbált némi súlyt adni az általa vezetett szervezetnek –csomagolta össze és csapta a hóna az itt felejtett (illetve már régebben a belügyhöz telepített) hatáskörök legjavát, fájdalmas körülmények között elveszített királyságának legalább a felét, hogy átvigye Lázár János szárnyai alá a Miniszterelnökségre.
