Lakossági fórum a Városligettel szomszédos VII. kerületben: Baán László miniszteri biztos magyarázza, hogy miért lesz jó a helyieknek, ha új múzeumi és más kulturális épületeket emelnek a parkban. Lassan a második órába fordulunk; már megtudtuk, hogy olyan egyedülálló turisztikai brand – mostanában így kell hívni – jön létre a liget beépítésével, amely miatt pénzes nyugati polgárcsaládok sokasága választja majd Budapestet hosszú hétvégés kikapcsolódásra, legalább évi 300 ezerrel nő a főváros vendégforgalma.
Emellett a Liget Budapest projekt olyan kulturális beruházás lesz, amely kitermeli a saját árát – nem ott helyben, hanem nemzetgazdasági szinten, mint például (állítólag) a Hungaroring. Hogy hova tűnt ebből a családbarát koncepcióból a Vidám Park, és hogy végül is mi hasznuk lesz az egészből a VII. kerületieknek – akik már az egyébként valóban százezres külföldi vendégsereget vonzó romkocsmákkal is jól bevásároltak –, az sajnos mindvégig homályban maradt. Kiderült viszont, hogy a Városliget ügyében is teljhatalmú kormány csupa olyan funkciót akar a parkba vinni – színházat, zenepalotát, múzeumot –, amely nem igényli a zöld környezetet. Ráadásul úgy is számolnak, és ezzel nyugtatgatták a kerületi lakosságot, hogy a kultúrturisták a lábukat sem teszik majd be a természetbe, mert nem azért jönnek.
Hosszú azoknak az alapkérdéseknek a sora, amelyekre nem kaptunk választ. Megfordult-e valaha bárkinek a fejében a városligeti múzeumi negyed gondolata, volt-e rá szándék, pénz és jogi lehetőség azt megelőzően, hogy Orbán Viktor a fejébe vette a Vár meghódítását? Mi indokolja vajon, hogy abban az európai fővárosban, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó zöld terület, éppen a megmaradt városi parkok egyikébe építsenek új kultúrcentrumot, olyan forgalmat is odavonzva, amely egyébként nem menne a fák közé? Megkérdezték-e a fővárosiakat arról, hogy új épületeket szeretnének-e a ligetbe vagy inkább egy teljes parkrehabilitációt, közvilágítást, közbiztonságot, csendet és nyugalmat? És a bónusz: a legszerényebb becslések szerint is minimum háromszáz egészséges fa kivágásával járó beavatkozást végre lehetne-e hajtani bármelyik másik uniós nagyvárosban? Hogy reagálnának mondjuk a bécsi hatóságok egy ilyen ötletre? Mindezt nem tudjuk, legfeljebb csak sejtjük – aggasztó jel viszont, hogy éppen arra az V. kerületi hivatalra bízták az engedélyezést, amelyik már a Kossuth téren is pont az építkezés útjában álló fákat találta betegnek.
