Kordás László a Népszabadság 2015. augusztus 12-i interjújában (Koporsó után jön a nyugdíj) minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy nem tudja, mennyi a tényleges nyugdíjkiadás Magyarországon és nem tudja, hogy mit jelent a születéskor várható élettartam.
A) Bár nem mondja, hogy mennyit költ Magyarország nyugdíjakra, de a másik három visegrádi ország nyugdíjköltési arányát (9,8 százalék) jóval kisebbnek találja az EU– 28 állítólagos 13,2 százalékánál, és ezt átviszi hazánkra is. B) Amikor a Férfi 40 program mellett érvel, azt mondja, hogy „elsőként az 1957-ben született embereknek kell először 65 éves korukig dolgozniuk,miközben a férfiak várható átlagéletkora ebben a körben nem egészen 64 esztendő.” Mi a baj ezzel a két egyszerű statisztikai állítással? Hamisak.
A) Kordás nem vette észre, hogy a leleményes Fidesz-kormány 2011-ről 2012-re megváltoztatta a nyugdíj szó jelentését. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok eltüntetésével a Nyugdíj-biztosítási Alapból finanszírozott ellátottak száma 2011-ről 2012-re 2,7 millió főről 2,2 millió főre csökkent, s ezzel párhuzamosan az alap kiadása folyó áron 3028 milliárd forintról 2643 milliárd forintra csökkent. A 6,1 százalékos inflációt figyelembe véve a 2011-es áron számolt 2012-es csonkított körre számított nyugdíjkiadás csak 2491 milliárd forint, tehát az optikai csökkentés majdnem 18 százalékos volt. A 2011-es 27 900 milliárdos GDP-adathoz viszonyítva a teljes nyugdíjkiadás aránya a GDP-ben majdnem 11 százalék volt, és ez a 2013–2015-ös hétszázalékos rendkívüli nyugdíjemelések miatt vélhetőleg fennmaradt.
