Hát vége. Huszonhét év után búcsúztunk el egymástól múlt csütörtökön. Nem fog hiányozni. Könnyek nem voltak, inkább a szokásos kurvaanyázás. Mint minden évben.
Csináltam, rendesen, egyedül, mondhatjuk, sportból, húszéves korom óta, mióta önálló keresettel rendelkezem, illetve bocsánat, önálló tevékenységből származó jövedelemmel, illetve bocsánat, dehogy, ez éppen a nem önálló tevékenységből származó, ahogy a tájékoztató is írja (évről évre, minden alkalommal, szó szerint idézem), „A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint »önálló tevékenység« minden olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a »nem önálló tevékenységek« körébe”, tehát nem önálló tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, amelyik nem számít az önálló tevékenységek körébe, vagy mittudomén, mindenesetre sok mindent elárul ez a kis idézet.
Legfőképpen azt, hogy micsoda kapitális idiotizmus ez az egész, amire a magyar állam 27 éven keresztül kényszerített. Kormányokon átívelőn, politikafüggetlenül. Rendszerfüggetlenül szinte.