Gyöngyszemre bukkantam a Nagyváradon megjelenő Bihari Naplóban. Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László házelnök ugyanis néhány napja fogadta a határon túli magyar püspököket. Nyilván mohó kíváncsisággal hallgatták Orbán szájából, hogy miként alakul a viszony az amerikaiakkal, az unióval, mi a helyzet a kelet-közép-európai energiaellátással – csupa olyan téma, ami az egyházakat alig érinti. Csak azt fűzöm hozzá, hogy Románia, ahonnan nem is egy püspök érkezett, pillanatnyilag az Egyesült Államok kedvence és nincs energiaproblémája. Attól, hogy valaki magyar, nem föltétlenül osztozik Magyarország gondjaiban, ha egy másik ország állampolgára.
A tudósításból azonban kiderült az is, mi az, ami például Tőkés László utódját, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét érdekli. Csűry István arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy létezik egy kommunikációs probléma. Tudniillik Romániában a minapi elnökválasztáson Klaus Iohannis személyében nemcsak hogy kisebbségi (szász), nemcsak hogy protestáns (nem ortodox), hanem erdélyi politikus lett a befutó.
Ilyenformán – jelezte a püspök – már hiába fognak panaszkodni az erdélyi magyar protestánsok nyugat-európai testvéregyházaiknak a maguk „komoly nehézségeire” (azaz pénzt kérni), „feltehetően” emlékeztetni fogják őket arra, hogy Iohannis megválasztásával már lesz támogatójuk. Hogyan magyarázzuk el nekik (vö. kommunikáció), kérdezte némi kétségbeeséssel, de azért nem nagyon direkt módon Csűry püspök Orbánéktól, hogy az új elnök kisebbségi, protestáns és erdélyi volta önmagában nem oldja meg a bajainkat?
