Az egyre terebélyesedő brókerbotrány sodrában a parlament pártjai politikai haszonszerzéssel, egymás besározásával vannak elfoglalva. Talán a tapolcai körzet megszerzésére gyúrnak, talán másra, csak azt nem veszik észre, hogy a lemez lejárt, a hangszóró recseg. A hivatkozási alappá tett „keményen dolgozó kisember” eközben a pénzét siratja és dühöng: nem érti, hogyan történhetett ez meg éppen vele. Vagyonkák, öregkori megtakarítások váltak az utóbbi hetekben füstté.
Most épp a Quaestorba vetett bizalom illant el, s vele a pénz is. Százötvenmilliárd forint eltüntetése ép ésszel felfoghatatlan mutatvány. Talán a nyomozók egyszer fellelik a beszedett pénz útját, ha már a jegybanktól csak annyi telik, hogy a kész problémával szembesüljön. Amit – mint kiderült – a bűnbánó brókerek még a felügyeleti vizsgálóbiztosok tetthelyre érkezése előtt előre megvallanak neki.
Világossá vált, mennyit ér a szuperfelügyelet, amelynek vezetői hírből sem ismerik az önkritikát, tanácsokat nem kérnek, viszont mindenféle többletjogosítványra szert akarnak tenni.
