Bár a hivatalos bizonyítványosztás még hátravan, annyi máris biztos: az uniós iskolából a szlovén tanulót (Alenka Bratuseket) kipenderítették, magyar társát (Navracsics Tibort) pedig megbuktatták, de ő az osztályozóvizsgán kapott még egy utolsó esélyt. Így kettőre csökkent a problémás országok száma. Merthogy hiába volt tele a sajtó a zűrös EU-biztos-jelöltek (spanyol, francia, brit, cseh, lett) elleni kifogásokkal, végül mindannyiukat meggyőző többséggel átengedték az illetékes európai parlamenti szakbizottságok. Kivéve ezt a kettőt.
Az osztályfőnök, Jean-Claude Juncker folyamatosan alkudozik. Alighanem ennek is köszönhető, hogy a harcias EP-képviselők „csak” két nebulót kaszáltak el. A szlovén ex-miniszterelnöknő – aki még kormányfőként jelölte saját magát biztosnak – a parlamenti meghallgatáson olyan pocsék teljesítményt nyújtott, hogy az elégtelen szinte kilóg az ellenőrzőjéből. Navracsics pedig annak a súlytalan tárcának (kultúra, oktatás, EU-állampolgárság) lett az áldozata, amelyet Juncker éppen azért adott neki, hogy meg ne bukjon. Csakhogy az Orbán-kormány antidemokratikus teljesítménye miatt háborgó törvényhozók megtalálták a gyenge pontot: nehogy már az foglalkozzon az uniós polgársággal és az ifjúsággal, akinek országa sárba tiporja az európai alapértékeket, és zaklatja a civil szervezeteket.
Az EP-képviselők is felállnak most egy kicsit a katedrára. Beleszólnak a nagyok dolgába, néhány napra reflektorfénybe kerülnek, és ezt ki is élvezik. Ha már a tagállamok kormányfői – zárt tanértekezleten – megbeszélték, hogy ki legyen az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke, aztán odadobták Brüsszelbe az EU-biztos-jelölteket, kicsit csuklóztatják őket. Adtak nekik írásbeli házi feladatot, volt szóbeli feleltetés; köszönjük,megfelelt, felsőbb osztályba léphet. Bratusek viszont kirúgva, Navracsics álljon félre.
