galéria megtekintése

Ki fizeti a hóhért?

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 27. számában
jelent meg.


Miklós Gábor
Népszabadság

Miután már tudjuk, hogy a James Foley amerikai újságírót lefejező dzsihádista egy brit-egyiptomi rapper, feltehetnénk a kérdést: honnan a pénz a tömeggyilkos szent háborúra? Mennyiért szerződtették például ezt a hóhért?

A legszentebb háborúhoz kell a legtöbb pénz – tudjuk a történelemből. A katonákat toborozni kell, a lehetséges résztvevőket szelektálni. Ezután ki kell képezni, s elég költséges módon el kell juttatni majdani öldökléseik, illetve hasonló valószínűséggel: haláluk helyszínére. A tetteseket, áldozatokat eközben etetni, ruházni, lelkesíteni kell, s nem foszthatók meg korábban élvezett életmódjuk örömeitől sem.

A helyszínen is viszik a pénzt. Drága a felszerelés, a fegyver, a muníció pedig még többe kerül. A helyi harcosok ugyan olcsóbbak, de ők könnyebben lelépnek, eltűnnek, kevésbé megbízhatóak. Ráadásul az Iszlám Állam Irakban kénytelen bizonytalan szövetségesekre támaszkodni, soraikban harcolnak ugyanis Szaddám Huszein egykori iraki diktátor valamikori emberei, a meglehetősen vallástalan Baath párt volt aktivistái, katonai káderei is. Őket nyilvánvalóan főleg a síita kormány elleni bosszú, nem pedig a dzsihád szelleme vezérli.

 

A finanszírozás kérdése izgatja a világot, mióta kiderült: 2001. szeptember 11-ét főleg szaúdi pénzből és szaúdi közreműködőkkel követte el az al-Kaida. Akkoriban elég sokat írtak a hálózatról, amely a Terror Rt.-t működteti, a jótékonysági alapítványokról, amelyek a pénzt gyűjtik, a mecsetekről, amelyekben a toborzást végzik, s a táborokról, ahol kiképzik a terroristákat, akik a nyugati demokráciák elpusztítására szövetkeztek.

A séma azóta sem változott. Most újra egyre többet olvasunk arról, hogy milyen szerepet játszanak szeriőz kormányok a tömeggyilkosságok pénzelésében. Például Katar. Megszólalt erről több komoly nemzetközi tényező, például Gerd Müller német gazdasági miniszter. De beszélt Katar terrorbankár szerepéről Izrael washingtoni nagykövete, Ron Prosor is. Elképzelhető, hogy ő elfogult, mert elsősorban a Hamasznak adott nagyvonalú anyagi segítséget kifogásolta, s azt az elkeseredett diplomáciai fellépést, amivel a félsziget emírje megakadályozta többször is a gázai tűzszünetet.

Természetesen az iszlamista terrornak vannak már saját bevételei: bankrablásból, túszszedésből, olajcégek megzsarolásából. De a legtöbb pénz a dúsgazdag olajmonarchiákból származik. A nemzetközi források nem írják meg, hogy kormányzati, vagy magánadományok pénzelik a terrort. De tudjuk, ilyen autoritárius rendszerekben elmosódnak a határok a két szféra között.

Eközben azt is látjuk, hogy ezek az országok a Nyugat legfontosabb szövetségesei a térségben. Katar is amerikai támaszpontoknak ad helyt. A pénz pedig, amit átpasszolnak a hóhérnak, a fejlett világba irányuló szénhidrogén-eladásokból jön. Tehát a „Nyugat” közvetve pénzeli és védi is ellenségeinek fő támogatóit. Afganisztán esetében már ráfizetett erre Amerika. Ma is fizet. Jó lenne levonni a következtetéseket.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.