Szánhatják-bánhatják a nagy dohánygyártók, hogy annak idején cserbenhagyták régi üzlettársaikat, a kis trafikosokat. A dohánymultik zokszó nélkül végigasszisztálták a fideszes trafiklopást. Nem tiltakoztak a dohány-kiskereskedelem messziről bűzlő, korrupciószagú államosítási ötlete ellen, majd égbekiáltó csöndben végiglapították, ahogy Orbánék egyik napról a másikra kisemmizték a velük, a gyártókkal évek, évtizedek óta egy hajóban evező dohányboltosokat. Másfél év sem telt el, és máris rájuk került a sor.
A kormány a dohány-nagykereskedelem államosításával most alóluk szervezi ki a piacot – a sors fintoraként ugyanolyan átlátszó, primitív jogi machinációkkal, ahogy a kis trafikosokkal elbánt. Annak idején a gyártóknak egy biztató szavuk sem volt a megélhetésükért utcára vonult, kétségbeesett trafikoshoz. Holott nekik lett volna erejük a trafikosokkal együtt ellenállni a piac minden szegmensét lassan elfoglaló ezerfejű, kielégíthetetlen étvágyú politikai parazitával szemben.
Ám inkább fal mellett araszolva taktikáztak, kollaboráltak, és a Fidesszel kötött különbéke reményében szépen beáldozták a lehetséges szövetségeseiket. Lehet tippelni rá, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az indulásnál a gyártói hitelekkel kitömött Fidesz-kegyenc trafikosok viszonzásul majd kiállnak mellettük. Pedig a nemzeti trafikosoknak amúgy nagyon is lenne okuk tüntetésre. A papíron az ő megvédésükre létrejött trafikellátó valójában jóval keményebben tud majd eljárni a fizetni nem tudó trafikossal szemben, mint korábban a gyártók.
