galéria megtekintése

Keresztény nem lehet?

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 25. számában
jelent meg.


Révész Sándor
Népszabadság

„Egy keresztény nem lehet antiszemita” – mondotta a pápa. Erdő Péter bíboros gyakran és hangsúlyosan idézi ezt a megállapítást, amit zsidó vezetők örömmel szoktak nyugtázni. Legutóbb például a Mazsihisz elnöke nyugtázott örömmel a holokauszt emléknapján.

"Ha a keresztény vezetők nem mutatnak irányt, akkor a pápa szavai éppen az antiszemitizmus és az antiszemiták védelmére szolgálhatnak."

Ennek a szép mondatnak hatalmas jelentősége lehetne, de önmagában nincs. Azért lehetne, mert megtagadna egy majd kétezer éves hagyományt, melyet számtalan erős, keresztény meggyőződésű személyiség hordoz(ott) Szent Páltól Aquinói Szent Tamáson és Luther Mártonon át Balczó Andrásig. Ennek a hagyománynak, mely sok évszázadon át pogromok és üldöztetések ideológiai alapjaként szolgált, az a lényege, hogy a keresztények kötelessége megvívni Jézusért mindazokkal, és kivált a zsidókkal, akik nem ismerik fel benne a Messiást.

 

Önmagában pedig azért nincs e szép mondatnak értéke, mert az csakis attól függ, mit tekintünk antiszemitizmusnak. Szálasi Ferencet például ez a mondat nem zavarná. Ő mélyen hitt benne, hogy keresztény, s nem tartotta magát antiszemitának. Ahogy Vona Gábor sem.

Ha ez a mondat Magyarország keresztény vezetőinek igazán fontos és komolyan gondolják, akkor feltárják és híveik elé tárják mindazt, ami következik belőle.

Például így: Kedves híveink! Horthy Miklós és Teleki Pál, akik büszkén antiszemitának minősítették magukat, a mi felfogásunk szerint nem keresztények. Ne higgyetek azoknak, ne kövessétek azokat, akik olyan ezeréves magyar keresztény hagyomány hordozóiként lépnek fel, melynek a nevezett urak is részesei. Kedves híveink! Prohászka Ottokár, aki részletesen kifejtette, milyen pusztító a zsidó morál, a mi szemünkben nem keresztény. És nem az a hét évtizeddel ezelőtti Magyar Katolikus Egyház sem, melynek hivatalos kiadója, a Magyar Sion Az én antiszemitizmusom címmel külön kötetbe gyűjtve kiadta Prohászka Ottokár zsidó tárgyú írásait, ráadásul éppen a zsidók üldöztetése idején.

A keresztények (és nem keresztények) körében bizonytalanság uralkodik a tekintetben, ki antiszemita, ki nem. Hiszen még maga Prohászka is bizonytalankodott. Hol büszkén vallotta, hol meg tagadta, hogy ő antiszemita.

Ha a keresztény vezetők nem mutatnak irányt, akkor a pápa szavai éppen az antiszemitizmus és az antiszemiták védelmére szolgálhatnak. „Nem volt antiszemita, mert hitelesen keresztény volt. A hitelesen keresztény pedig egyértelműen védelmet ad mindenféle faji és egyéb megkülönböztetéssel szemben.” Ezt állította Harrach Péter Prohászka Ottokárról. Arról a püspökről, aki a leghevesebben szorgalmazta a zsidóság negatív megkülönböztetését, s úgy vélekedett, hogy „a zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet”; továbbá: a zsidóság „sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot”.

Nem akárki vélekedik úgy, hogy ezen álláspontot nyugodtan követhetik a keresztények, mert ez nem antiszemita. Harrach úr a katolikus egyházzal szoros kapcsolatban álló KDNP meghatározó személyisége, frakcióvezetője. Ha egyházuk hallgat (márpedig hallgat) akkor a hívek bízvást gondolhatják, jó, keresztény lelkiismerettel támogathatnak és választhatnak hazájuk vezetésére olyan politikusokat, akik a zsidóság fekélyétől kívánják megmenteni a keresztény nemzetet.

Hisz ők nem lehetnek antiszemiták.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.