Konyár nevét akkor ismerte meg az ország, amikor általános iskolai tanáruk, Vígh Szilárd érpataki képviselő-testületi előadása bejárta a sajtót, melyben az iskoláról, a cigány tanulóiról és a cigány népismeret tantárgyról beszél minősíthetetlen stílusban. A jogvédő szervezetek és a roma társadalom egységes tiltakozására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a tanárt elbocsátotta állásából. A Jobbik kiállt a tanár mellett, és jogi segítséget ajánlott számára, majd „Elég volt a cigányterrorból!” jelmondattal tavaly március másodikán demonstrációt szervezett Konyárra, melyen a Jobbik alelnöke, az egykori szkinhedvezér, Sneider Tamás is felszólalt.
Ezen előzmények után került sor a szeptember 5-i eseményekre: a román–magyar labdarúgó-világbajnoki selejtezőre utazó szurkolók busza letért a főútról, és az attól több kilométerre levő Konyár településre hajtott, majd leparkolt a többségében roma diákokat oktató iskola mellett. A buszról elsőként az elbocsátott tanár szállt le, majd követték a többiek, akik jól láthatóan mind azonos értékrendet képviseltek. Énekeltek, skandáltak, és kifeszítettek egy zászlót. Ma már tudjuk – hála a Jobbik jogi képviselőjének, aki valahogyan megszerezte azt –, hogy azon az úgynevezett kelta kereszt volt, mely ismert szélsőjobboldali szimbólum. A jogvédők – köztük a NEKI – sürgetésére végül a rendőrség nyilvánosságra hozta a videót, amelyből az is jól látszik, hogy a gyerekek hirtelen eltűnnek az udvarról, de előtte még valaki megindul az iskola felé a szurkolók közül.
A helyi cigány vezető mindezeket követően mondta a perben hivatkozott mondatait.
A konyári ügyben április 4-én született meg az elsőfokú ítélet, amely Gyöngyösi Jenőt 100 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, de csak őt. A többi alperes vonatkozásában úgy ítélte meg a törvényszék, hogy magatartásuk nem volt felróható, azaz ők úgy jártak el, „ahogy az az adott helyzetben általában elvárható”. Ebből pedig az következik, hogy nekik nem kell kártérítést fizetniük.
Az az igen furcsa helyzet állt tehát elő, hogy csak azt a roma embert kötelezték fizetésre, akit és akinek a közösségét sérelem érte. A törvényszék indokolása szerint ő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Neki mint kisebbségi vezetőnek kontrollálnia kellett volna a tényeket, mielőtt a nyilvánossághoz fordul, kvázi nyomoznia kellett volna. Nem elegendő az, amit a helyi romák elmondtak neki, nyilván mert ők nem a valóságot állítják, és rosszul látták, hogy a buszról elsőként leszálló személy azonos azzal a tanárral, akit rasszista kijelentései miatt elbocsátottak az iskolából, és aki mellett a felperesi párt a márciusi demonstrációt tartotta. Ezt három helyi asszony is megerősítette a tárgyaláson, és mindhárman elmondták azt is, hogy számukra a tanár egyértelműen a Jobbikhoz kötődik. Ezzel szemben a bíróság azt állapította meg, hogy az alperesi oldal nem tudta bizonyítani, hogy a buszon lévő emberek a Jobbikhoz, mint politikai párthoz köthetők.
Azt valóban nem tudtuk bizonyítani, hogy a buszon lévő személyek Jobbik-párttagok, és azt sem, hogy Vígh Szilárd – a tanár – az lenne. Ezt azonban nem is lehet, hiszen a párttagság egy olyan szenzitív adat, amely csak az érintett személy hozzájárulásával kezelhető, és nem lehet egzakt módon meghatározni, hogy emberek meghatározott csoportja milyen ismérvek alapján lesz kétséget kizáróan egy párthoz köthető.
Ami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy jár, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, az kacsa – mondja a szociálpszichológia. Nem véletlen tehát, hogy a tanár, a busz, a himnuszok éneklése, valamint a szélsőjobboldali szimbólum okán a konyári romák a pártra asszociáltak. Minden alperesi tanú – újságírók, romák – egyértelműen elmondták, hogy a roma közösségben a szélsőséges, gárdista és a jobbikos szinonimák. A bíróság szerint azonban mindez kevés, viszont Gyöngyösi Jenő mondatai hátrányosan befolyásolták a párt társadalmi megítélését. Eleddig a pártnak csak az számított, hogy a társadalmi bázisát adó szélsőséges gondolkodású emberek csoportjának megfeleljen, mikor „cigánybűnözésről” és egyebekről beszélt.
Ha nincs Gyöngyösi Jenő, és nincs a videó, akkor ma nem folyik nyomozás, hiszen jól emlékszünk azokra a közleményekre, melyeket a rendőrség adott ki az ügy kapcsán, és amelyek mind arról szóltak, hogy nem történt semmiféle bűncselekmény az iskolánál. A Gyöngyösi Jenőt „terhelő” nyomozási kötelezettség kapcsán azt azért fontos kiemelni, hogy ő felhívta a rendőrséget, de azt a tájékoztatást kapta, hogy nem történt semmi jogszabályba ütköző, így nem is lesz semmilyen eljárás. Nem volt tehát más választása, mint a nyilvánossághoz fordulni, és végül tényleg ez segített, hiszen hosszas huzavona, nyilvános levélváltások jogvédők és rendőrség között, feljelentés, majd feljelentéselutasítás után végre folyamatban van a nyomozás, méghozzá közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapos gyanúja miatt.
Az már csak hab a tortán, hogy a felperes jogi képviselője a Jobbik országos listájának hatvankettedik helyén szerepelt a választásokkor, illetve hogy annyira befolyásolta az ügy negatívan a párt megítélését, hogy sokkal jobban szerepelt április hatodikán, mint négy évvel korábban.
Az ügy a Debreceni Ítélőtábla előtt folytatódik.
A szerző igazgató, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)
***
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
