galéria megtekintése

Kell egy doboz

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 22. számában
jelent meg.


Lakner Zoltán

Fogpiszkálóval kellett volna kitámasztani Z. szemhéját, akkor nem ragadt volna le minden másodpercben. Nem volt mellékes a tisztánlátás képessége ezen a rosszkedvű márciusi reggelen: a páternoszter használata odafigyelést igényel. Az el- és előtűnő emeletek Z.-t az általános iskolai menzára emlékeztették, annak is a hátsó traktusára, ahol az ételhordókat kellett letenni, valamikor a múlt évezredben. A fantázia által érintetlen csempézett falak megerősítették Z. előítéletét a Kötöttpályás Fémkerék Vállalatról, hogy ez egy behemót dinoszaurusz a posztszocialista vadonban.

Miután bokaficam nélkül lépett ki a liftből, egyből a nemrég kinevezett marketingért és imázsért felelős osztályvezető ajtaja előtt találta magát. A Horizont elemzőcégben nem volt szokás, hogy maguk az elemzők járjanak szerződésekről tárgyalni, ez a mostani eset a naptáregyeztetés nehézségeiből adódott. A pár százezer forintos megbízás önmagában nem életbe vágó tétel, habár addigra az ilyen munkák sokaságát mondták vissza régi partnerek. Nem lenne jó még egyet elveszíteni. A cégek minden apróságon spóroltak. Legfőképpen pedig egyre terjeszkedett a Megrendelt Vélemény Csoport, amely letarolta a piacot.

Az osztályvezetőnő irodájának központi tárgya nem az íróasztal vagy az ormótlan iratszekrények voltak, hanem a hosszú tárgyalóasztal, amelynél azonban aligha tarthattak stábülést, ugyanis hegynyi iratcsomó borította.

 

– Maga kinek a nevében van itt? – indított cseppet sem barátságosan az illetékes asszony. Z. egyelőre nem tudott válaszolni, mert leplezetlen megdöbbenéssel bámulta a osztályvezetői fejen tornyosuló tupírozott hajkoronát, amit gigantikus mennyiségű hajlakk tartott egyben. Z.-re korábban csak két tanárának frizurája volt ilyen letaglózó hatással. Egyikük a homlokára nőtt szemtelen szemölcsöt igyekezett eltakarni burjánzó frufrujával, másikuk lilára hamvasított hajkoronája alól beszélt a politológiáról, a „demokrácia tudományáról”, amelyre közvetlenül a tudományos szocializmusról nyergelt át.

– Szóval, kinek a nevében van itt? – kérdezte ismét a bitumenhajú nő, mire Z. elkezdte mondani: – A Horizont Iroda politikai elemzéseket készít, elismert munkatársaink reputációja... – Mire jók nekem ezek az elemzések? Ömlenek a hírek minden csatornán! – jött a tromf. – Éppen ezért lényeges, hogy felkészült szakemberek strukturálják az információkat... – rebegte Z.

– Bekérettem a legutóbbi anyagaikat – mondta a hajkorona-tulajdonos, azzal felállt és turkálni kezdett az iratcsomóban. – Kiderül ebből, hogy a közelgő pártkongresszus előtt rólunk fognak szivárogtatni, vagy nekünk kell szivárogtatnunk?! – kérdezte szigorúan. Z. egy utolsó próbálkozást engedélyezett magának, felhozva a személyes konzultáció lehetőségét.

– De kinek a nevében van itt? – kérdezte fojtott hangon az osztályvezető. Z., ha akart se tudott volna válaszolni, mert megszólalt a nő mobilja. A sürgős hívásra ekként reagált: – Szükség lesz egy dobozra? Átvigyem az ügyvezető úrnak? Persze, elfelejtettem, most az Áramfejlesztő Trösztnél van az orosz küldöttséggel.

Miután letette, csodálkozva vette észre, hogy Z. még mindig az asztalnál ül. – Van még mondandója?

– Inkább nincs – felelte Z., aki soha életében nem örült ennyire egy megszűnő szerződésnek. Még egy Miatyánkot is elrebegett, mire a zord épületből végre kijutott az utcára.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.