Az egységes világnézetűnek gondolt katolikusok után az eleve sokszínűnek ismert európai demokráciákat is egyre látványosabban kettészakítja a menekültkérdés.
A társadalmi választóvonalak közül a legszélesebb talán továbbra is a „keletiek” és a „nyugatiak” között húzódik: a vasárnap már-már tragikomikus fejleménye volt, hogy Lengyelországban, ahová egyébként is kevesen akarnak menekülni, ötször annyian tüntettek a kirekesztésért, mint a befogadás mellett.
Eközben a legnagyobb fogadó országok fővárosaiban tízezrek vonultak az utcára emberséges bánásmódot és a menedékkérőkkel való szolidaritást sürgetve, zászlajukon azzal a földrajzi trivialitással, hogy Európa szomszédos Szíriával. És napról napra újabb hajszálrepedések indulnak el Keletről Nyugatra. A német határ lezárásának híre azokat is elbizonytalanította, akik eddig azt hitték, hogy eligazodnak az értékek és érdekek konfliktusában.
