galéria megtekintése

Kalodába lépve

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 09. számában
jelent meg.


Szőcs Levente
Népszabadság

Az RMDSZ fél lábbal kilépett a kormányból. Victor Ponta miniszterelnök már csak a szombaton esedékes, formális döntésre vár, hogy a parlament elé terjessze kabinetje új összetételét, amelyből már hiányozni fognak az RMDSZ miniszterei.

Ellenzékbe vonulással remélik megállíthatni az RMDSZ vezetői a szervezet erodálódását. A szövetség támogatóinak száma a szavazási kedv általános visszaesésével párhuzamosan ugyanis 1990 óta csökken, ám a 2012-es parlamenti választásokig szavazatainak aránya nagyjából megegyezett a romániai magyarokéval. Akkor hirtelen hatodával, 5,13 százalékra esett vissza. Ha a szövetség 2016-ban is át akarja lépni a vészes közelségbe került parlamenti bejutási küszöböt, a tendenciát még megállítani sem elég, meg kell fordítani. Az ellenzékbe vonulással az RMDSZ jelezni kívánja, hogy megértette a választói üzenetét, és nem kormányoz tovább azzal a Victor Pontával, akit a magyarok elsöprő többsége elutasított a novemberi elnökválasztások második fordulójában.

Korábban is előfordult már, hogy a magyarok az RMDSZ álláspontjával ellentétesen voksoltak, de ilyen érzelmi alapon csak a közösség szempontjából tét nélküli választáson döntöttek. Részben ezzel a pragmatizmussal magyarázható, hogy az Erdélyben amúgy népszerű Fidesz nem tudta a kegyeibe fogadott szervezetek és pártok felé „terelni” az erdélyi magyarokat. Markó Béla volt szövetségi elnök egy interjúban azt is megkockáztatta, hogy az RMDSZ-re többen voksolnak, mint ahányan kedvelik a szervezetet, mégpedig azért, mert az erdélyi magyarok tisztában vannak vele, ki képviseli ténylegesen az érdekeiket.

 

Ezúttal viszont az erdélyi magyarok annak ellenére szavaztak csaknem 90 százalékban a jobboldali liberális Klaus Johannisra, hogy az teljesen elzárkózott a kisebbségi jogkövetelések elől, és közben gyakran hallhatták azt is, hogy egy német politikus államfővé választása illuzórikussá tehet mindenfajta próbálkozást a nemzetközi nyomásgyakorlásra. Nem kell elfelejteni továbbá, hogy a kisebbségi jogok szempontjából 2000–2004 volt a „legtermékenyebb” időszak, amikor az RMDSZ időszakosan megújított együttműködési megállapodások alapján a parlamentből támogatta a szociáldemokrata kormányt. Jövőre ismét napirendre kerül az alkotmány módosítása és a régiók átszervezése, és mindkét tekintetben a szociáldemokraták mutatkoztak megértőbbnek a magyarság szempontjai iránt.

Mindezek fényében az erdélyi magyarok „üzenete” úgy is értelmezhető, hogy semmiképpen nem szeretnék, ha az RMDSZ a baloldallal kormányozna. Ez új jelenség, bár régebb óta „érik”. Az erdélyi magyarság egyre nagyobb hányada él csupán fizikailag Romániában: a magyarországi közélet iránt érdeklődik, anyaországi pártokat szeret (a jobboldalt), vagy utál (a balt), és pártpreferenciáit kivetíti a román politikára is. Az azonnali politikai következményeken túl, a mostani ellenzékbe vonulás felér egy ideológiai határvonal meghúzásával, ez pedig erőteljesen korlátozhatja az RMDSZ mozgásterét, és ebből eredően az érdekérvényesítési lehetőségeit.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.