galéria megtekintése

Jeruzsálemi létra

6 komment


Horváth Gábor

A jeruzsálemi Szent Sír-templom emeleti ablakának kívülről odatámasztott létrájáról 1757 óta vannak írásos emlékek. Egy kőművesé volt, aki az örmény apostoli ortodox egyház megbízásából dolgozott, amikor az alatta lévő téren összeverekedtek a görög és az örmény szerzetesek. Amikor a mesterembert dobálni kezdték, a létrát hátrahagyva megfutamodott.

A két felekezet mellett még további négy, a római katolikus, az egyiptomi kopt, az etió­piai és a szír egyház szerzetesei kezelik közösen a templomot. A helyzet olyan kényes, hogy a létrára az évszázadok alatt ráragadt a „mozdíthatatlan" jelző: csak akkor lehet eltávolítani, ha megszűnik a keresztények megosztottsága. Már nem is az eredeti, cédrusból készült eszközt mutogatják, az már régen elkorhadt. Azért a pótlétra is jól példázza, milyen indulatok dúlnak Jeruzsálem szent helyei körül.

Eddig csak a keresztényekről esett szó, de ott vannak a zsidók és a muszlim arabok is. A „mi" Mohácsnál győztes és Szigetvárnál meghalt Szulejmánunk által építtetett erődítmény faláról körülnézve láthatjuk a Sziklamecset aranykupoláját, és mögötte, szinte kőhajításnyira az Olajfák hegyét. A turisták manapság ritkán vállalkoznak a történelmi sétára: az arab negyedben nem szívesen látják őket, pláne ha zsidó idegenvezetővel vannak, s az október óta tartó késes merényletek miatt nem is tanácsos lebecsülni a veszélyt.

 

Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától a város arab negyedét, amely pedig elvben a jövendő palesztin állam fővárosa lenne. Mára szinte teljesen háttérbe szorult az eredeti elképzelés, miszerint a város egyszerre lehet két állam közigazgatási központja. Egy izraeli javaslat szerint a következő iskolaévet az 50. évforduló kapcsán „Jeruzsálem egységének" szentelik. A különböző zsidó irányzatok és a jeruzsálemi iszlám közösség szinte teljes egységét azonban nem Naftali Bennett jobboldali oktatási miniszter ötlete teremtette meg, hanem egy baloldali politikus, Haim Ramon, aki az arab negyedek elkerítését és a palesztin hatóságnak való átadását ajánlja.

A tervet mindenki elítélte. Az arabok azért, mert mintegy kétszázezren elveszítenék az izraeli letelepedési és munkavállalási engedély előnyeit, s nem juthatnának el eddigi iskoláikba, kórházaikba, mecseteikbe és üzleteikhez. A jobboldali zsidó politikusoknak azért nem tetszik a kezdeményezés, mert az arab lakosok jogfosztása rossz fényben tüntetné föl Benjamin Netanjahu így is imázsproblémákkal küzdő kormányát.

Ramon szerint a zsidók nem indulhatnak ki abból, hogy ellenfeleik sosem jönnek rá, milyen egyszerűen győzhetnek. A jeruzsálemi arabok zöme nem kért izraeli állampolgárságot, és nem vesz részt a választásokon. Ha egyszer meggondolják magukat, demokratikus eszközökkel semmi sem állíthatja meg őket abban, hogy átvegyék a 900 ezer lakosú város irányítását: többen vannak, megnyernék a polgármester-választást.

A konfliktus, akárcsak a mozdíthatatlan létra esetében, feloldhatatlannak tűnik. Már az is nagy dolog lenne, ha a felek legalább a vita békés eszközökkel való folytatásának elvében meg tudnának állapodni. Nem mintha a Szent Sír-templomnál ez sikerülne. Még a XXI. században is elég volt, hogy egy kopt szerzetes áthúzza a székét az árnyékba, a nekieső etióp kollégák tizenegy embert juttattak kórházba. Az örmények és a görögök 2008-ban is összeverekedtek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető