A Fővárosi Közgyűlés tagjait az alaptörvény szerint közvetlenül kellene megválasztani, ehhez képest sehogyan sem választjuk meg őket, hanem a kerületi polgármestereket delegálják oda, s kompenzációs listáról még kilenc vesztes jelölt kerül a testületbe.
Az alkotmánybírák szerint ez rendjén van. Miként az is, hogy egyes városrészekben húszezer, másutt meg több mint százezer választásra jogosult él, tehát lesz olyan közgyűlési tag, aki esetleg csak tízezer, míg néhány társa negyven-ötvenezer vokssal jut be a budapesti önkormányzatba.
Egy korábbi alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a választókörzetek közötti kétszeres különbség semmivel nem igazolható módon alapjogot sért, de ezen is sikerült túllépni.
A döntést támadók közül sokan úgy látják, a bírák politikai alapon döntöttek. Feltételezésüket igazolva látják abban, hogy kizárólag azok sorakoztak föl a határozat mögé, akiket a Fidesz jelölt 2010 után. Az ősszel jönnek még további hárman, és ha így folytatódik, az Alkotmánybíróságot akár be is zárhatják.
Hiszen ott a vége: semmi értelme nem lesz a testülethez fordulni.
